01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Király Farkas: f. versek

Leírás

Hogyha e – sorrendben harmadik – „f.-kötet” versfoglalatát, úgy is, mint verstérképének a darabjait falunkra tűzdelnénk: eligazításul néhány fel-felbukkanó támpontot meg kellene neveznünk – legalább a „verstúrázók” számára. Például az otthoni konyhát, ahol valaki folyton lőgyakorlatokat tart, ha másnapos, a fürdőkádat, mely bálnák, cetek és más „óceánjárók” útjába esik, s mint ilyen: csak sejteti a végtelen teret… Gondolom, e panelfalakhoz csapta költőnk első kötetében lámpását Diogenész is, hogy „terek és idők” szabadságába penderülhessen a hordódongák cinizmussal bélelt világából. Igen, a világba-penderülés. De addig – mert mi mást tehet az önmagát kereső költő – barlangmélységeket és toronymagasságokat kell legyűrnie, a szó hétköznapi értelmében is. A természet- (és kocsma)járásból aztán kényszerű katonáskodás lesz, s csöppen bele a századvég román forradalmába. És mint barlangsártól, tetőcseréptől és a „fűrészarcú évek” hazugságaitól megszabadult írástudó – „túloldalán a lap mögötti létnek” –: világnyi önmagát fedezi fel, s jön rá az egyszemélyes titokra. Igen: a mélységet és magasságot, a történelem építőköveinek hazudott mellőztetést és ennek ellenében gerjedt emberi indulatokat csakis igaz és gyönyörű sorokba foglaltan lehet értelmezni, és a holnapokra (akár honlapokra) hagyakozni. Ekkor válik verssé a szó, üzenetté a kép, minek eredményeként igazolódni véljük a gyertyaláng helyett napfényre vágyódó Diogenész legendáját (is). Mondják, egyszer a part felé tartó öreg csavargó útját a világhódító Nagy Sándor állta el, mondván: Szólj, teljesítem kívánságodat. Látni akarok – volt a gondolkodó ember válasza –, ne fedd el a napot!

 Király Farkas írásainak tematikai-formai változatossága, nyelvének higgadt tisztultsága valamelyest családi indítékokkal magyarázható. Apja költő, anyja színész. Persze ez, s a véle nem mindég kesztyűs kézzel bánó, több arcú világ akár el is riaszthatta volna a költői mesterség kipróbálásától. Nem így történt. A századforduló grimaszai, vállon veregetései iránti érzékenysége, ami nemzedéktársai közül talán őnála nyilvánul meg a legkézzelfoghatóbban, egy szétvert diktatúrából kikászálódó, út- és önmagát kereső nemzedék Pestre betoppanó szószólójává tette.

 Értsük fordítottját címadó versének: legyen végtelen és napsütötte az a part, mire a költők lábukat teszik!

 

Bágyoni Szabó István

 

Mézesmadzag

Kattintson ide a kötet pár oldalas ízelítőjéért!

 


Ár
Alap ár adóval együtt:1290 Ft
Fogyasztói ár:1030 Ft
Kedvezmény:260 Ft

Felelős kiadó Szondi György
Szerkesztő Prágai Tamás
Tördelőszerkesztő Szondi Bence
Nyomdai kivitelezés Érdi Rózsa Nyomda
ISBN 963 8478 10 1
Terjedelem 80 oldal
Köszönet A szerző a könyv megírása idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Móricz Zsigmond-ösztöndíjában részesült.