01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Toót-Holló Tamás: Üsse kő – Jelenések hét rendbéli úton

Leírás

Toót-Holló TamásÜsse kő – Jelenések hét rendbéli úton borítóAz Üsse kő címmel megjelent regény után ez a kötet most – ugyanezen főcím alatt – immár drámai adaptáció formájában, színpadi jelenések képében áll elő a regény világából már ismerős alaptörténettel, a garabonciások nagy garral érkező próbatételével. Ugyanúgy, de persze mégis másképpen. Egyrészt azzal a különbséggel, ami a műfajok eltérő sajátosságaiból következik, másrészt azzal a különbséggel, ami a mondatokba zárt és a nyílt színen kibomló rítusok más és más természetű igézetéből fakad.
 A regény nyomán megformált jelenések hét rendbéli útján is varázsos próbatételek tűnnek fel. Ezek mindegyike egy pontosan meghatározott karakterű rituális színházi játék megteremtésére vár, amelyben a színpadra lépő szereplőknek közös tudása s a tudatukban közös tudatáramlása van arról a mitikus világról, amelyet a szertartás folyton megidéz. A közös tudás itt nyilvánvalóan a magyar ősiség egyik legismertebb balladájának – a magos Déva vár, Kőműves Kelemen és a tizenkét kőműves történetének – ismerete.
 A hét rendbéli út bejárása ebben az esetben ezen a közös tudáson alapulva hozhat létre beavatást a színpadon zajló rituálék és a közönség között – minden egyes színpadi rítussal új értelmet adva egy új szövetségnek, melyet az Ég Köveinek követei, a Tetejetlen Fa ágáról alászakadó garabonciások és lidércek kötnek az Éggel és a Földdel, amint a régiek, a valaha volt tizenkét kőművesek nyomába lépve megint csak eljönnek, hogy a kövek összeomlásának megint csak a végére járjanak.

 Ha elfogadjuk, hogy az Üsse kő címmel regénybe foglalt és most színpadra adaptált történet végén – miként az összes magyar népmese végén – a lakodalmat lakó jelenetek legősibb értelmük szerint mindig az Ég és Föld Menyegzőjét jelentik, akkor ebben a konstellációban már el kell fogadnunk a Nagy Triád jelenlétét is. Ha pedig az Ég és Föld között új szövetséget kötnek, s ennek ünnepére az Ég és Föld Menyegzőjét is megülik, akkor ebben az összefüggésrendszerben az Ember szerepét minden egyes ünneplőnek be kell töltenie, ahogyan be is töltik.
 Ezzel az Üsse kő előadására szerveződő rituális színház színpadán is együtt van, együtt lehet az Ég, a Föld és az Ember alkotta Nagy Triád, a Tien-ti-zsen, de úgy, hogy ezzel újabb hármasságok is kibontakoznak. Az Ég hármassága itt: a mámor, a mágia és a magasság. A Föld hármassága itt: a tisztelet, a tartás és a teremtés. Az Ember hármassága itt: a rím, a rítus és a ritmus. A Nagy Triád harmadik hármassága – a rím, a rítus és a ritmus – elvben ugyan sehol sincsen a darabban külön is kinyilvánítva, ezzel szemben, ha a rituális színház valamennyi eszközét felhasználjuk, maga a teljes előadás hagyja majd megnyilvánulni ezt a harmadik hármasságot. Azzal, hogy a rítusban adva lévő valamennyi rímhelyzet ritmikus kimunkálásával egyszerűen érvényesülni hagyja azt, ami a maga háromszoros hármasságában is eredendően érvényes.
 Azt, amit az Ember – jelen esetben a rituális színház színpadán játszó Színész – tehet hozzá a Nagy Triád felmutatásához. Az Ég, a Föld és az Ember szövetségéhez. Az Ég és a Föld Menyegzőjének ünnepéhez. Az Alsó, a Középső és a Felső Világ minden tetejetlen ágának minden ágához-bogához.

 

Mézesmadzag

Kattintson ide a kötet pár oldalas ízelítőjéért!

 


Ár
Alap ár adóval együtt:2990 Ft
Fogyasztói ár:2390 Ft
Kedvezmény:600 Ft

Szöveggondozó Kovács Ildikó
Tördelőszerkesztő Szondi Bence
Könyv- és borítóterv Németh Csaba Elek
Nyomdai kivitelezés Pauker Nyomdaipari Kft.
ISBN 978 963 263 289 6
Terjedelem 288 oldal