Ösvény volt, amikor egy csöndes vasárnapon elindultam rajta. Idővel úttá nőtte ki magát, vándorúttá. Rajta jutottam el a fények és árnyak váltakozó játékában a megtalált pillanatok öröméhez, a szívet markoló szomorúsághoz, a találkozásokhoz…

Ennek a szépirodalomból kivezető, csúfondárosan játékos, körmönfontan parodisztikus könyvnek („üdvösséges tanulságokban bővelkedő eredeti magyar kópéregény huszonegy bakugrásban és egy búcsú­kukorékolásban”) mindegyik fejezete más-más stílusban íródott. Bárki találhat...

„Ebben a könyvecskében írom meg dióhéjban a személyes történetemet a háború végéig. Naplót csak 1916-ban kezdtem írni, amikor másodszor indultam a harcztérre, és egészen 1919-ig vezettem, míg csak teljesen haza nem kerültem családom körébe…”

Huszonöt éve élek Budán. Lassú folyamat volt az, ahogyan egy pesti emberből fokozatosan kialakul az a budai polgár, aki most vagyok. Máraitól megtudtuk, hogy Budán lakni világnézet, és most Pest az a hely, ahová kirándulni járok. Ott már egy kicsit úgy érzem magam,...

Mi a sorsa egy lázadó pulykakakasnak? Mi jár annak a mackónak, aki elcseni a télire eltett lekvárt? Milyen veszélyes kalandokba keveredik három unatkozó hangyagyerkőc? Hogyan köt egy polip a csipeszhallal barátságot?

Csiperi, a gombakislány egy viharos éjszakán rosszat álmodik. Szerencsére barátai a segítségére sietnek. Susulykával és Galóca Vilivel útra kelnek, hogy megkeressék Csiperi rossz álmának okozóit. Kalandos útjukon sok meglepetés várja őket. Titokzatos hegyi barlangot...

Zsávolya Zoltán tanulmánykötete magától értődő természetességgel helyezkedik bele a (poszt)modern irodalomfelfogás vonatkoztatási rendszerébe, ugyanakkor nem éppen kritikátlanul, főleg pedig nem reflektálatlanul. Kritikát gyakorol, reflexiót hajt végre önmaga...

Friedrich Glauser (1896–1938) svájci írót bűnügyi regényei tették ismertté (magyar nyelven kiadónk gondozásában jelentek meg), de írói munkássága magvát ő maga az elbeszélésekben látta. Ezekben, saját odisszeáját követve, többször is feldolgozta mozgalmas életének...

Tegnap még talán lett volna értelme itt a földmérők munkájának, lett volna értelme eladásra hirdetni az ingatlanokat, kiadó szobákat, fellendíteni a falusi turizmust, ábrándozni terményről és aratásról, tegnap talán még lett volna értelme piktorként, szerelőként,...

Hétfőn kinyílt magától a vasárnapi ajtó, és hat férfi ült bent a szobában. Kettő, aki a párom volt, de meghalt, kettő, akinek nem kellettem, mert nem tudott uralkodni fölöttem, és kettő, aki mást vett maga mellé helyettem, mert gyáva voltam, hogy őket válasszam.

A magyar kiadók mind ez ideig méltánytalanul figyelmen kívül hagyták Siegfried Lenznek ezt a művét. Az akkor 25 éves író 1951-ben ezzel a regénnyel debütált. A könyvben a köztünk élő Gonosz félelmetes következetességgel zúzza szét az emberi együttélés formáit, s a...

A költő utolsó színhelye című könyv – címéből előzetesen levonható elvárásainkkal szemben – nem a József Attila-díjas irodalmár verstermésének új válogatása, hanem prózakötet. Nem is akármilyen: reprezentatív kollekciója az elmúlt évek (a könyvön átvonuló sorozat...

A kötet főszereplője, a Don-kanyart is megjárt Solymosi János 1956-ban alezredesi rangban szolgált, s Budapest hivatalos katonai védelmének kulcsfigurája volt. Kiváló megfigyelőképessége és szinte nyomdakész történetmondása nyomán nemcsak saját és közvetlen tisztjei...

Formát ölt – és elavul: íme, az alkotás alapritmusa. E szemet szúróan egyszerű lüktetés valójában egy reménytelen, komplikált és szakadatlan összecsatolási kísérletnek falaz: az időbeni keresi az örökkévalót.

– Pipijja, pipijja! – Mi az, ki az? – riadt fel Nyámnyila, és azonmód kereket oldott volna, ha Ememem meg nem ragadja a lábát és csendre nem inti.

„Milyen legyen ez a pár sor? – kérdeztem Kiadótól. – A szerző írja önmagáról, vagy a szerzőről írja önmaga? Vagyis az író legyen fontosabb, vagy az ember?” „Te ezt szét tudod választani?” – kérdezett vissza Kiadó.

Díszes társaság gyűlt össze Vénusz dombján. Lampionok, fáklyák alatt, bokrok között a karneváli forgatag, amelyben feltűnik többek közt a Casanovának öltözött Újházy Jakab, kinek kabátzsebéből a pálos rendi Verseghy Ferenc Első egyesülés című vers-kézirata kandikál...

Ez a kötet válogatás az elmúlt három évtizedben írott esszéimből, esszészerű írásaimból – az irodalom és a nemzet közössége, az irodalom és nemzet önismerete összefüggéseit szem előtt tartva.

Arnold Sobriewicz kutató antropológus a postást figyeli: a Vihar téri legénylakás ablakából a gangos udvaron keresztül a kapualjban elhelyezett postaládákra látni. Megérkezik végre a kutatói ösztöndíjról szóló értesítés?

Hargitai (Haitsch) Gyula 1956. február 16-án született Budapesten, művelt, jogvégzett felmenőkkel rendelkező családban. Az irodalom, a költészet iránti érdeklődése már középiskolás korában megmutatkozott, ver­seit különböző lapok közölték.

E könyv címe a szerző korábbi levélesszé-gyűjteménye, a Bábeli adományok folytatását ígéri. „Bábel” értelme ­Suhai számára nem meríthető ki az egekbe törő ember büntetésének magyarázatával.

Tagadhatatlan, hogy ebben a verseskötetben is ott lélegeznek az elhagyott, ám mégis elhagyhatatlan városok (Budapest, Kecskemét, Szeged, Duinó, Madrid, Salamanca…). S ott a meggyfaerdő, mely egyszerre véres és édes-savanykás ízeket rejtő.

– Lenyelte a nyelvét – mondta, vagy inkább akarta mondani Ödön, mert alig lehetett érteni szavát. – Semmi kárt nem tett benne a fa, de amint a hátára esett…

Az isztambuli Atatürk repülőtéren járunk 2005 nyarán... A regény a török társadalom keresztmetszetét mutatja be kicsiben. Ebben a tizenöt szereplős történetben génkutató tudós, németországi vendégmunkás, kurd taxisofőr, híres szobrász, vidéki vécépucoló, az építész...

A gyönyörű tündérmesében egy anya elátkozza hét fiúgyermekét, s azok hollóvá válnak. Édesanyjától tizenhét év múlva leánytestvérük megtudja a szomorú igazságot, és elindul a viszontagságos úton, hogy megkeresse és hazahozza fivéreit.

Rainer Maria Rilke (1875–1926) nemcsak a huszadik század egyik legnagyobb németnyelvű költője volt, hanem a század első felének egyik fáradhatatlan levelezője is. Levelei az elmúlt évtizedekben lassan – örökösi, kiadói és kutatási szempontok aggályos fontolgatása...

A kortárs török írónő kötete a száműzetés különböző formáit bemutató novellafüzér: az iraki háború, a batmani asszonyok, a kísérleti kutyák és Pippa, Hrant Dink és Sulukule lakosai – azokról szólnak a történetek, akiket otthonukból, hazájukból, testükből vagy lelkükből...

Az emberemlékezet óta legforróbb nyár még komótosabbá teszi a Wiesbach-patak völgyének nyugodt életét. A férfiak csak a hűvös présházakban és borospincékben élénkülnek fel. Mindig akad valamilyen beszédtéma.

Nagy szó, de miért kellene zsugorítani, ha igaz. Kevesen verselték meg a verset manapság Kalász Mártonhoz hasonlóan; a mérték jegyében, mégis sokatmondóan. Úgy, ahogy a vers lényege követeli s engedi; úgy, hogy valami valóban tartósnak ígérkező kifejezés szülessen róla.

Kortárs török drámák. A Török Köztársaság kikiáltása (1923) utáni évektől számíthatjuk a modern török irodalmat. Az évtizedekig tartó nyelvújítási, nyelvtisztítási folyamatban kialakult a modern irodalmi nyelv. Az első világháború, majd az azt követő...

Julijana Matanović Miért hazudtam nektek című könyve életrajzi elemekben bővelkedő, de álmokkal is gazdagon átszőtt olvasmány. A könyv egyes fejezetei az írónő életének egy-egy állomását rajzolják meg.

Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Irodalomtörténész, kritikus, jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas, utolsóéves doktori hallgatója.

Baley Endre Birzes-borzas dalolója maga a nyelvtörők kincsesbányája. Csupa játék, csupa derű, humoros és ötletes, nem mindennapi képekkel vonul föl előttünk a magyar ábécé, éppen ezért jó lehetőség a magyar nyelv derűs gyakorlására kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt.

„Misima tehetsége egészen kivételes, és ez nemcsak japán, hanem világszínvonalú tehetség. Talán háromszáz évente ha egyszer születik ekkora zseni, mint ő” – nyilatkozta róla a Nobel-díjas barát és mester, Kavabata Jaszunari nem sokkal az író döbbenetes és elképesztő...