01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Toót-Holló Tamás: Gördül a kő

Leírás

Ahogy a tizenkét kőműves emelte falakkal a magos Déva vára is az egekig ért egyszer, úgy érkezik el újfent az egekig Toót-Holló Tamás kőmisztérium-trilógiája is. A Gördül a kő című regény már a harmadik a kövekkel gördülő és zendülő regények sorában, s ennek ünnepéül egyszerre három rendbéli úton is az égbe tart.

      Az égbe tart a történet legelőbb azzal, hogy a sárkányokat megzabolázó garabonciások látják, nem úgy van most, mint volt régen: mert nem az a Nap süt az égen. De látják már az Esthajnalcsillagot. Hétfejű sárkány lován van a nyeregkápa alatt. Látják már a Holdat. Kilencfejű sárkány lován van a szügyellő alatt. Látják már a Napot. Tizenkétfejű sárkány lován van a homlokszíj alatt. S amit észrevesznek, azért az igaz fényért bármit meg is tesznek. Bejárják hát az  Égitestszabadítók örök útját, hogy amiként a földön már a kő kövön marad, s a háromkövű malom is igazgyöngyöt járhat, végül szabad Nap járjon már a hét égen. Szabad Hold keljen fel a hét ég rejtekében. Szabad legyen már az Esthajnalcsillag is az igaz fények derengésében.

      Az égbe tart a történet aztán azzal is, hogy ezzel a regénnyel nemcsak a magyar folklórban híven megőrzött Garabonciás Könyv meghívása válik teljessé a magunk valóságába, hanem a könyvet megismerő garabonciás előttünk is kinyitja a könyvet: hogy ezzel nekünk is azt üzenje, amit a könyv üzen neki. Hogy menjünk fel. Mert a Garabonciás Könyve kész arra, hogy felvigyen a hét magas égbe. Hogy felvigyen a Világlátó Bérc legtetejére. S hozzá még egy tündérrel közösen átélt szerelem megélésének és elfelejtésének hamuszürke végvidékére.

      Égbe tart a regény legvégül pedig azzal, hogy a történetet elmesélő garabonciásnak végül a fejére kerül a szüntelen teremtés tojáshéjkoronája, hogy a tojás héja alatt megkoronázva is szakadatlanul ott derengjen majd benne a tojás valaha volt fehérje és a tojás valaha volt aranya. Ezt a szakadatlan derengést pedig onnan kapja ajándékba, ahol az Ég mennyezetei, a Kárpát-medence festett kazettás templomi mennyezetei vezetik őt képről képre – mígnem bevégzi a garabonciások a folklórhagyományban szintén híven megőrzött tizenkettő és még egy iskoláját: a Nap útját és a Hold útját.

      Ezen az élők elevenségével és a holtak örökségével megtett, a csillagvilág előbb aranyló, aztán ezüstös fényével megszórt úton esik aztán úgy, hogy a szüntelen keletkezés koronájával avatott király tiszteletére madarak szállnak fel hát szárnyak nélkül, s fára ülnek hát lábak nélkül. Hogy jöjjön egy király Napkeletről. Aki mind megeszi szája nélkül.

      A három rendbéli égi út tisztességét megadván felmegy hát a király is, de nem a tetejetlen fa magasába, hanem egy torony hetedik magasságába, hogy ott aztán az élő és haló víz forrásának csordogálásával teljes csobbanásban is csak javában megmártózzon. De ez már nem a Kő Misztériumának jelenléte, hanem a Forrás Könyvének hírül adása. Toót-Holló Tamás újabb trilógiájának, a királyok beavatási útjával tudós könyveknek a sorát is csak nyitatlanul nyitva.

 

 

Három a könyva Garabonciás Könyve meghívásának tisztességére. A tizenkét kőműves tisztességét hirdetve így már a kő kövön maradhat. A tizenkét molnár tisztességét hirdetve így már a három kővel járó csodamalom igazgyöngyöt járhat. Aranydióban van az árkok mélyének morajlása, gyémántdióban van a tündérek rejtekének csengése, harangvirág zúgásába veszik a magos fekete várak kapuinak döndülése.

      Ilyen az, amikor már eljöhet a királyok útja. Azoké, akiken már nem csak tojásnak héja a korona. De akik semmire nem mennének a világ felett uralkodva, ha nem lenne már velük a garabonciások tudására is érdemesen a Nap és a Hold útja. A tizenkettő és még egy iskola kijárásának minden próbája.

      S hogy mi volna a királyok útjának irodalmi megfelelője? A Garabonciás Könyvében megőrzött spirituális emlékezés irodalmi motívumok szálait egymásba szálazó, s közben minden bogot kibogozó megélése. Ahogy ugyanis a Gördül a kő tiszteleg az Éjarcú Hüperion alakját magára öltő Hamvas Béla előtt, úgy tiszteleg a szerző a regény motívumainak szőttesével a selyemúton keletről nyugatra és nyugatról keletre közlekedő minden tradicionális tudás előtt.

      A tradicionalitás jelenléte ebben az írói világban viszont egyáltalán nem zárja ki a modern formavilág és a posztmodern intertextualitás eszközeinek használatát, éppen annak érdekében, hogy ez a kortalan meghívás egy valós térben és időben is otthonra találjon, a mai világban is vibrálóan izgalmas mutatvánnyal szolgáljon. Ennek a törekvésnek köszönhetjük a kőmisztérium-trilógiában a  klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom számos vendégszövegét, a kortárs rockzene és komolyzene számos motívumának megidézését, s a regényt a Garabonciás Könyvének varázslataival megajándékozó természetfotók jelenlétét. Az animisztikus világkép ősi áldozóhelyeinek emlékét idéző fotókon túl ebben a regényben egyébiránt egy bizonyos jól meghatározott tematikában a tárgyfotók is megjelennek: a Kárpát-medence festett fakazettás mennyezetein megőrzött szinkretista képi gondolkodást is ábrázolva a könyvben. Annak érzékeltetéséül is akár, hogy a spirituális emlékezésnek, a különféle ősmítoszok egymással érintkező képi vendégjárásának is megvan már a maga több évszázados hagyománya a magyar művészettörténetben. Hiszen bár volt is, van is, lesz is.

      Szakasztott úgy, ahogy szakadatlanul is lenne.

 

Mézesmadzag

Kattintson ide a kötet pár oldalas ízelítőjéért!

 


Ár
Alap ár adóval együtt:4900 Ft
Fogyasztói ár:3900 Ft
Kedvezmény:1000 Ft

Felelős kiadó Szondi György
Könyvterv Németh Csaba Elek
Fotó Szondi György, Horváth Zoltán György
Szerkesztő Bognár Antal
Nyomdai kivitelezés Pauker Nyomdaipari Kft.
ISBN 978 963 263 401 2
Terjedelem 652 oldal