2015-ös köteteink
Verrasztó Gábor: Rémtett a Tölgyfa utcában
Históriák, történetek házakról és bennük valaha élt emberekről. Egykori lakóik között voltak hírességek (köztük hírhedt bűnöző) és voltak hétköznapi emberek. Egy közös bennük, a házakban és lakóikban: budaiak.
Verrasztó Gábor: Goll Bea
Goll Bea szabálytalan életet élt. Már apró kislány korában az Operaház tánckarában szerepelt, amikor más gyerekek még babáztak. A dalszínház neves mestereinek keze alól kikerült alig serdülő kamasz hatalmas sikerrel turnézta végig Európát, de az új balettcsillag, a...
Valachi Anna: Szépségkoldusok
József Attila, Illyés Gyula, Juhász Gyula és Ferenczi Sándor érzelmi konfliktusai tárulnak föl a kötet négy drámájában. Valachi Anna irodalomtörténész József Attila családi, baráti és nőkapcsolatait elemezve rájött, hogy a költő mozgalmas élete nem csupán „kész...
Újpesti vicctorony
Lapunk olvasói egy karikatúrafüzetecskét tartanak a kezükben. Felmerül a kérdés, honnan ez a bohókás cím? Miért éppen Vicctorony? Győztes csapaton ne változtass! Ismerjük minden nyerő kapitány mottóját.
Toót-Holló Tamás: Garabonciások könyve és szerelme
A különféle csavargóhősök köré szerveződő pikareszk történetekben eleve bővelkedik a magyar irodalom, de van egy olyan, jobbára rejtekutakon vándorló csavargója is a magyar múltnak, akinek az alaposabb megértésére eddig még várnunk kellett.
Toót-Holló Tamás: Csobban a víz – A Forrás Könyve
A Csobban a víz a Forrás Könyve összefoglaló címet viselő királyregény-trilógia első darabja. A mű formailag és szellemiségét tekintve lényegében Toót-Holló Tamás nemrég megjelent kőmisztérium-trilógiájának folytatása, új elemek, egészen pontosan: új őselemek közé...
Tiszta szívvel | От все сърце
Doncsev Toso befejezte igazgatói munkáját a Szófiai Magyar Intézet élén. A gazdag időszak tanúi közül 12 magyar s 13 bolgár alkotó, munkatárs és társ vallja meg „szófiai” gondolatait a bolgár-magyar írónak, kutatónak a negyvennégy hónap intézetvezetői szolgálat után....
Szőcs Henriette: Ősképcsarnok
Ülnek a tornácon, két férfi, egy fiatal meg egy öreg. Mire jó egy vénember, miért kellett átélni háborút, zsidóüldözést, kivándorlást, kommunista diktatúrát, szibériai fogságot, ha a végén úgyis megöregszünk, csupán porfogóvá válunk?
Szepes Erika: Polifónia
„…e szerzők mindegyike perben áll a mai világgal a személyiség elnyomorítása, az egyre mélyebb és tömegesebb szegénység miatt, a szabadság megvonása, a mindenféle hitben csalódás, a derű és a boldogság délibábos látomássá válása miatt (Lászlóffy Csaba, Bíró József,...
Szebényi Ildikó: Elmefoglyok
Úgy vélem, sokan elgondolkoztunk már azon, hogy mi a különbség az élet és a lét között. Szebényi Ildikó versénél még aligha oldották meg jobban ezt a talányt: „Ez a kavics / él, lélegzik, / marad. // Benne az univerzum / szívhangomra vigyáz”.
Szakolczay Lajos: Nagybányától Picassóig
Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus terjedelmében és horizontjában is impozáns könyvében a múlt század nyolcvanas éveitől kezdődően két és fél évtized képzőművészeti írásait fogta egybe. A kötet címe elárul valamit abból az irányzatokon túlmutató szellemi...
Svetislav Basara: A föld szíve
A föld szíveközponti szereplője Nietzsche. Mint a regényt képező tanulmányokból, (kvázi)tudományos jellegű értekezésekből, filozófiai és vallási ihletésű esszékből, levelekből, interjúból, újságcikkből és feljegyzésekből kiderül, a német filozófus életrajzából hiányzó...
Suhai Pál: Nomád szívvel
Az elmúlt tíz évre visszatekintve én is felkiálthatnék: „Irgalom, édesanyám… nézd… kész ez a vers is!” A termés csűrbe hordva, betakarítva. Ha a korábbiakat nézem, mást akkor se látok. Öt évtized, öt verseskötet.
Solmaz Kâmuran: A szerelem fogságában
Ez a gazdagon illusztrált irodalmi mű két rokonlélek közös alkotásából született. Solmaz Kâmuran török írónő három rövid, fantazmagórikus novelláját Nevin Hirik szárnyaló képzeletének rajzai teszik teljessé.
Sokunk karácsonya 2015
Igen: sokunké. Nem pusztán átélésében, ebben csak bízhatunk. Összeállításában. Ki-ki hozzátett, javasolt – sajátot, másokét, magunktól, a világból. Kortárs és klasszikus, ismeretlen és híres-jeles, szakember és avatatlan – egyként helyet lel magának antológiánkban –...
Simándi Ágnes: Időkoporsó
Simándi Ágnes kilencedik kötetét tartja kezében az olvasó, akinek költészetét egyre mélyebben hatja át a keresztény misztika spirituális hagyománya amellett, hogy versei éltető tartalma a modern kor emberének tépelődéseit, magányát és félelmeit idézi.
Robert Walser: Kert a világ
Robert Walser (1878–1956), a szerencsétlen sorsú nagy svájci prózaíró pályája elején, 1909-ben egy karcsú kis verseskötetet is közzétett. A negyven darabból álló gyűjteményt – mint az összes korabeli Walser-kötetet – az író bátyjának, Karl Walsernak tizenhat...
Rejtőzködő tó
A Rejtőzködő tó című haikukötet elsőként vállalkozik arra, hogy magyar nyelven bemutassa a modern japán haikuköltészet legjelentősebb képviselőinek alkotásait. A könyvben kétszáz japán költő kétszáz harmincnégy haikuja szerepel. A kötet nemcsak Japánban jelentős, hanem...
Ratzky Rita: „Halhatlan a lélek”
Majd negyven év válogatott anyagát tartalmazza ez a kötet. Egyetemista koromban elhatároztam, hogy Petőfi-kutató leszek. A szakdolgozatomban Petőfi-témához nyúlni még nem mertem, tapasztalatlannak éreztem magam hozzá.
Paul Willems: A hattyú krónikája
Sodró ritmusú, magával ragadó történet szerelemről, barátságról, a felnőtté válás nehézségeiről egy olyan társadalomban, amelyben két világ, két gondolkodásmód, a Kertek világa és az üzleti világ küzd egymással.
Pásty Júlia: Zsigeri közelségben
Jelen kötetbe foglalt novellák a mindennapok történéseit mutatják be – betegség, szerelem, életmesék. Az olvasó úgy érezheti, akár vele is megtörténhetett volna valamely Pásty-írás eseménye, vagy akár meg is történt, tán a közeljövőben éli meg. Álombeli utazások is...
Oláh Zoltán: Fecskeforgó
Szekszárdon születtem 1959. október 18-án. A Népszava külső munkatársa voltam 1982–89-ig, majd házasságomat követően a Szigetszentmiklósi Újság főszerkesztője, 1989–92. Ezt követően, visszatérve szűkebb hazámba, Paksra, a helyi hetilap szerkesztőjeként dolgoztam a...
Németh Péter Mykola: Talán
„Talán! Gyönyörű szó ez a »talán«, ami nem válhat határozóvá, vagy jelentéstelen elemmé, hanem a tétovaságnak, a reménynek, az ámulatnak a hordozójává válik.”
Molnár János: Most és mindörökké
Molnár János (1949) regénye napló formában íródott. A fabula szintjén az eseményszerű középpontot egy autóbaleset jelenti: egy felelőtlenül közlekedő gyalogos eltereli a naplóíró (mint gépkocsivezető) figyelmét, s miközben őt kikerüli, éppen az átjárón elüt egy...
Mirko Ćurić: Pazovka | Mese a legkisebb királyfiról
A népmesék világa más és más, egyedi, és mégis annyira közös világörökségünk része. A horvátországi meséket olvasva lehetőségünk nyílik, hogy mindkét nép nyelvét – a horvát és a magyart – tanulva, átlépve a tér és idő koordinátáit, könnyeden szárnyalhatunk az...
Marton Réka Zsófia Sophie: Tranzit-helyzet
Vajon mik azok a témák, amelyek az 1987‑ben Budapesten született Marton Réka Zsófia „spirituális zötykölődésének” útjára szórt kavicsokat jelentik első kötetében? Nem ritkán temetői elmélkedések ezek életről, halálról, egzisztenciáról, a világ furcsaságairól és...
Marin Georgiev: Se Isten, se ördög
A „volt” a biztos, s folyamatosan a „most”-ba torkollik. Az emlékezet tétova. Kötelezi azonban a költőt? „Múltamból tudhatom jövőmet is. Az emlékek maguk keresik meg útjukat mibennünk, mi pedig anélkül, hogy adósaiknak éreznénk magunkat, törlesztünk” – mondja magyar...
Lidija Dimkovszka: Tartalék élet
A történetet egy sziámi ikerpár túlélő tagja meséli nyomasztó, szeretetlenségben telt gyermekkorukról, frusztráló és kínos élményekkel teli kamaszkorukról, az elfogadásért, az önálló személyiségre, önálló életre való jogért folytatott küzdelmükről.
Lázár Ervin-album
Évek óta szinte az alvajárók biztonságával tudjuk, hogy nagy író ment el közülünk 2006 karácsonyán. Jelentőségét díjak is szavatolnák (Kossuth-díj, Prima Primissima), de nem ezeken múlik a maradandóság. Már tudjuk, hogy a legnagyobb magyar novellisták egyike a...
Lábass Endre: Házszínház
A kötet írásai egy olyan fényképész, vándorszínész feljegyzései, aki negyven éve járja Pest szegény, romos utcáit, lakóházait. Fényképeinek százezrein is sok ember tűnik fel, áthaladnak, elenyésznek, némelyik örökre, de azért a fényképek a házakról, a színpadról...
Kirsten Hammann: Nézz rám
Julie azt hitte, hamarosan egybekel élete párjával, Casperrel, de egy reggel az üres lakásban találja magát, csupán egy sárga cédula mered rá a konyhaasztalról.
Kicsi Sándor András: A fák, a kakukk és a rovarok
A magyar néprajzban „népi tudás” vagy „természetismeret” címszó alatt tárgyalták az élő és élettelen természetre vonatkozó népi tudásanyagot, például az időjóslást, az állat- és növényismeretet.
Kelemen Lajos: Részben az egész
Hiába hangoztatta csökönyösen az ellenkezőjét: a huszadik század, miközben földúlt s megalázott számos régi hitet, azelőtt öröknek vélt értéket, a hamis határnélküliségről harsogva a tetszelgésben csakugyan nem ismert határt. Megcsodálhattuk színpadiasságát.
Kántás Balázs: „Vannak még dalok túl az emberen”
Paul Celan (1920–1970) költészetének egyik alapvető törekvése a szavak új kontextusba helyezése. A szokatlan szóösszetételek használata már viszonylag korai lírájában is megjelent, s végigkísérte munkáját egészen tragikus haláláig. Nyelvszemléletéből kifolyólag a...
Kántás Balázs: Vers/fordulatok
Kántás Balázs (Budapest, 1987) irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának fokozatszerzés előtt álló doktorjelöltje. Elsődleges kutatási területe Paul Celan költészete és magyar recepciója, emellett a kortárs magyar irodalom, azon...
Kántás Balázs: Prospero sziluettje
Esszéisztikus tollvonások Géher István portréjához – A jelen rövid kismonográfia esszéisztikus pályaképvázlat, valamint szubjektív-személyes tisztelgés Géher István professzor, a szerző kedves egykori tanárának emléke előtt.
Ivan Vazov: Bujdosók
Ivan Vazov, Bulgária első világhírű írója e kisregényével a balkáni történelem egy igen sajátos és érdekes, hazánkban kevéssé ismert időszakába enged bepillantást, bemutatva a romániai bolgár forradalmi emigránsok hősi, de nélkülözésekkel és megaláztatásokkal teli...
Horváth Ferenc: Helyettük írtam
Mondd csak, Nyájas Olvasó, silabizáltál már honfoglalás kori leleteken talált ősmagyar verseket? Volt alkalmad ízlelgetni a Kalevala újonnan fellelt részletét és annak adekvát magyar fordítását? Olvastad netán P. G. Wodehouse extravagáns kanadai költőjének, Ralston...
Hétvári Andrea: A kert retorikája
A költészet nem csupán játék. A líra épp annyira játék, mint amennyire maga az élet az. A versnek tétje van. A lírának tétje és sorsa van. Sorsfonálból szövődik. Teóriákból csak könnyen szakadó szálat képes fonni az alkotó. Sorsból téphetetlent. A kiérlelt,...
Hedry Mária: Fénykeresők
A kilenc mese szürrealizmusba hajló világa mesei elemeket és a mese szabadságát használja fel a valóság ábrázolására, s így azt a hétköznapoktól elemelten, egy más dimenzióban képes láttatni.
Gülten Dayıoğlu: A midoszi sas rejtélye
Az olvasó egy izgalmas, műkincsrablásról szóló ifjúsági regényt tart a kezében. A történet kezdetben a törökországi Bodrum tengerpartjánál játszódik, majd a világ különböző távoli pontjain folytatódik. Szó esik titokzatos föld alatti királysírokról, káprázatos...
Gróf Péter – Szabó Péter: Somogyi bakák szakaszparancsnokaként a Don-kanyarban
A huszadik század jócskán bővelkedett tragikus eseményekben, borzalmakban és kegyetlenkedésekben. Majd három évtizede, hogy a Don menti harcok hősei és áldozatai megszólalhattak a nyilvánosság előtt. Azóta – elsősorban 1990 után – nemcsak történeti szakmunkák, hanem...
Fazekas István: Ars poetica dolorum
Csoóri Sándor írta Fazekas költészetéről: „Ahányszor találkoztam vele, mindig, minden szava, gesztusa a helyén volt.” A szerző új versei a bánat és a szenvedés fegyelmét mutatják föl az olvasónak.
Fazekas István: A megvádolt
„Fazekas István A megvádolt címet adta Béres Józsefről szóló darabjának. Minden bizonnyal nem véletlenül. A kitűnő feltaláló drámai sorsában ugyanis bőven akadnak hamleti pillanatok. A szerző hitelesen, nagy erejű költői indulattal és megszállott tárgyilagossággal...
Faragó Laura: Szülőföldem – zengő anyanyelvem
A könyv a maga nemében unikum. Az énekművész-riporter, aki korábban a néprajzban is jeleskedett (Ünnepeink, 1999), nem csupán faggatta az írókat különféle témákban, hanem meg is tisztelte őket a szívükhöz legközelebbi népdal eléneklésével. Tehát egy-egy, a...
Erling Jepsen: A kórusban sírás művészete
Erling Jepsen, a hatvanas-hetvenes évek dán-német határvidékének krónikása átélte a családon belüli erőszakot, szemtanúja volt apa és lánya viszonyának, és gyermeki jóhiszeműségbe burkolva történetté változtatta a hétköznapok eseményeit.
Erdős Attila: Te bennem magad, én egy veled
magából szörnyet szült / a létezőt túlélni képes, / a vesztőhelyen összegyűlt / végtelen számú véges
Elmer István: A bolondajtó | Violin
A bolondajtó című kisregény az 1990-es évek délszláv háborújának idején játszódik. A történet azonban túlmutat a pillanatnyi helyzeten: a minden korban, minden körülmények között előforduló, az ember lényegét érintő lelki választásról szól.
Élménytárlat
Mintegy négy évtizede foglalkozom irodalmi művek átültetésével. Gimnáziumi éveimben előbb a versek magyarításával kezdtem, és az évek folyamán át-átcsábultam a novellák és színművek területére is. A műfordítás helyettes szerep és átirányított üzenet is. Sommás...
Elek Szilvia: Az ember pillangó
„Az ember pillangó, s a világ a virág”, mondja az őrült Schumann Elek Szilvia Pillangók című drámájában. Különleges sorsok, rendkívüli életek, féltett titkok tárulnak az olvasó elé a drámaíró sajátos világában, amelynek pillangóit a szerző magától értetődő...
Edvin Szugarev: Madárijesztők évada
Edvin Szugarev (1953) a kortárs bolgár irodalom és közélet egyik vezető alakja. 1989-től 30 verseskönyv jelent meg tőle (a Secret Senses címűt kétnyelvűen az USA-ban adták ki).
Domonkos István: Kormányeltörésben
Domonkos István műve megrendítette a hetvenes évek vajdasági olvasóit, hisz olyan emberi és poétikai tapasztalatot közvetített, amellyel mindaddig sem közvetlen, sem tágabb környezetükben nem találkoztak. Az időközben eltelt évtizedek az elvándorlást, a kiszakadást...
David Albahari: Különös történetek
David Albahari a kispróza nagymestere. Játszi könnyedséggel képes néhány mondatban megfogalmazni egy teljes történetet, hisz minden egyes cselekedet lényege a kezdeti pillanatban, a kezet lendítő szándékban, az elhatározást megérlelő gondolatmenetben, a mindent...
Czilczer Olga: Lebegés
Az olvasás nem akármilyen kalandra hív. Az emberélet gazdagságukban nem feltétlenül egyenrangú külső és belső eseményeit, történéseit szerencsés esetben írónak-olvasónak sikerül nyomon követnie.
Csörsz István: Vesztesek
Csörsz István az 1970-es évek elején három önálló kötettel jelentkezett, s ezek változatos visszhangot váltottak ki. A fiatal író 1975–1976-ban egy tudományos-fantasztikus regényt is írt Vesztesek címmel. A kiadók azonban elzárkóztak a megjelentetésétől, főként...
Csák Gyöngyi: Cserepesedik a lét
Gondolkodói rendszerének és versvilágának egyik meghatározó motívuma a szubjektív idő, melyet a lélek érez át a múltból és a jövőből; és amely jelenidejűségével fókuszpont, ahol a költő áll. A sorsot jelképező idődimenziót ábrázoló példázatos hangoltságú...
Búzás Huba: Kúszmászva Európa zsámolyán
BÚZÁS HUBA 1935-ben született a viharsaroki Medgyesegyházán. Keszthelyen érettségizett, a jogi diploma megszerzése után irodalmi folyóiratokban verseket közölt. 1972-ben költőként elnémult, 1995 tájékán kezd el újra publikálni.
Bognár Antal: Még beszél
A két lehetetlen ember, aki úgy vetődött Budapestre, Esti Kornélnak esendő rokona… Földy Sanyi, a „szivacsember” hol tósztokat mond, hol M. B. stációival szöszöl, aki feltalálta az elnyűhetetlen falinaptárt. Olykor rosszul alszik Mengyi Bandi. Csak a bőrömet...
Birtalan Ferenc: 70 vers ellenfényben
Amikor annak idején elújságoltam az oviban, hogy „Apa lakatos és költő”, az óvó nénik kedvesen viccelődtek, de nem igazán tudtak mit kezdeni vele. Mentségükre szolgáljon: mások se nagyon. A legnehezebb dolga e két nyilvánvalóan össze nem illeszthető valóság...
Birtalan Balázs: Felmászok a létra
Akadnak előkelő szavak, amelyeket – Fülig Jimmyhez hasonlóan – mindig irigyeltem használóiktól. E szavak egyike az alighanem. Aztán telik-múlik az idő, és az élet elém hozza a helyzetet, amikor a szó használata nagyon is indokolttá válik. Ám e helyzet olyan, hogy –...
Bíró József: Top Secret
BÍRÓ JÓZSEF 1951benszületett Budapesten, … ––– : 1973 óta ír közlésre – érdemes opusokat, … ––– : 1975től publikál rendszeresen … ––– : verseket, – … – ––– : egyéb , megjelenések ’ … ––– : vizuális – költészeti munkák, műfordítások, ...
Bíró József: Émelykör
BÍRÓ JÓZSEF 1951benszületett Budapesten, … ––– : 1973 óta ír közlésre – érdemes opusokat, … ––– : 1975től publikál rendszeresen … ––– : verseket, – … – ––– : egyéb , megjelenések ’ … ––– : vizuális – költészeti munkák, műfordítások, ...
Báthori Csaba: Egyszer a földön
Ezekben a napokban azt kérdeztem magamtól: mit teszel az ujjaddal, ha könyvet simogattál? Az ujjbegy a gyöngéd együttlét után porfoltoktól feszeng, vízre áhítozik, egymáshoz bújva gyónja meg matatási bűneit.
Bartusz-Dobosi László: Hallgatásaim gyűjteménye
Bennem évek óta rendre ott motoszkál a meggyőződés a csend sűrű halmazállapotának valódiságáról. Nem hagy nyugodni. Állandóan ezt keresem. De nem az alvás öntudatlan csendjéről, a beszélgetés közbeni feszélyezett elnémulásokról, a butaság ürességéből fakadó néma...
Barna Júlia: Időkirály
Hajdúdorogon születtem 1946-ban. Ameddig vissza lehet látni a múltba, minden ősöm földműves volt. Kemény munkával vagyont szereztek, jólétet teremtettek maguknak, ami az ötvenes évekig tartott, akkor szinte mindent elvettek tőlük. Az olvasási szenvedélyt nem vehették...
Bakonyi Péter: Vertikális kalendárium
Ez a fotó még 2008 végén készült, az utolsó „békeévben”. Nem a világválságra célzok, nem is valami helyi háborúra, hanem az életemre. Alig ismerek magamra: nyugodt, kiegyensúlyozott férfi arc: egy remek kiskölyök boldog apja, akivel szerencsére éppen nem történik...
Babits és kortársai
Sokat beszélgettünk, milyen címet adjunk a kötetnek. Felmerült: legyen a címe Levelek Iris koszorújából! Ezzel a címmel azt hangsúlyoztuk volna, hogy a szerzők maguk is „hírhozók”, s ha nem is Zeusz és Héra hírnökei, csupán Magyarország különböző egyetemeiről érkeznek,...
Babics Imre: Sztármajom többszörös alkonyatban
Magányos hang veri fel a sűrű sötétet. A héroszi költő, messzeség hírhozója, mulandók örök tanúja újra énekel. Ártatlan dadog vagy bőszülten kacag; tajtékot – könnyű galambgyűrűt vet: tiszta csermely.
Árgyelán György – Rott József: A kőrózsa megfakadt
A kőrózsa megfakadt képei, történetei egyszerre beszélnek költői emelkedettséggel és fekete-fehéren a legmélyebb emberi félelmekről, valamint féktelen indulatokról; a belső (a személyes) és a külső (a környezetünkben tapasztalt) másságainkhoz való ellentmondásos...
Alfred Komarek: Polt felügyelő és a jeges szüret
Komarek ismét az osztrák Borkörzet idilli falucskájába, Brunndorfba kalauzol el bennünket. És Simon Polt felügyelő megint csak belebotlik egy bűnügybe, amelyet aztán komótosan és sok beleérzéssel megold. Egy csikorgóan fagyos téli hajnalon Polt Fürnkranz borosgazdának...
Alexandre Koyré: Misztikusok, spiritualisták, alkimisták a német XVI. században
Amikor az 1892-ben Taganrogban (Oroszország, azovi körzet) született Alexandre Koyré (eredeti nevén Kojrakszkij) halála évében Párizsban kollégái és tanítványai tisztelegtek előtte, írásaikból két vaskos kötet állt össze, két külön szerkesztővel.