01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Toót-Holló Tamás: Csobban a víz – A Forrás Könyve

Leírás

A Csobban a víz a Forrás Könyve összefoglaló címet viselő királyregény-trilógia első darabja. A mű formailag és szellemiségét tekintve lényegében Toót-Holló Tamás nemrég megjelent kőmisztérium-trilógiájának folytatása, új elemek, egészen pontosan: új őselemek közé helyezése. A Csobban a víz épp ezért úgy egy királyi beavatás regénye, hogy közben a magyar ősiség kultikus könyveiből, a középkori gesztákból meríti tárgyát.

 A gesztáink tudnak ugyanis a szent királyok előtt álló titkos beavatásokról, de úgy mutatnak utat ezek felé, mint a Mátyás király körül tüsténkedő okos lány: adnak is, meg nem is.

 Mert mindannyian ismerhetjük a szarvast űző ikerpár, Hunor és Magor messzire iramló vadászatát, s emlékezhetünk is arra, hogy ezt a fékevesztett iramlást az ő közös életükben öt év magány, csendes elmélkedés követte. Felkészülésként az uralkodásra, s felkészülésként az ösztöneiket szabadjára engedő mulatságra, a Kürt ünnepére, amelyen a vitézeikkel együtt asszonyokat ragadnak el maguknak, hogy majdan velük népesítsék be Szkítia földjét. 

 Toót-Holló Tamás posztmodern királyregénye viszont arra keresi a választ, hogy mi töltötte ki Hunor és Magor –vagy ahogy az ő parafrázisának szereplőit hívják: Hámor és Magonc –életében ezt az öt talányos évet. Arra, hogy mennyiben rokon ez a tétlen cselekvés a Tao tanításaiból ismert wei wu wei gyakorlatával, s a magyar népmesékben hamuban üldögélve várakozó táltosok titkos és rejtelmes erőgyűjtésével. S arra, hogy miként függ össze ez az úttalan beavatási út a szakrális királyok által megszerzendő hermetikus tudással.

 S hogy miképp lesz ebből a mitikus történelem terében és idejében játszódó királyregényből modern műalkotás –meglepően ölelkező motívumokkal, tüntetően szokatlan anakronizmusokkal, s hozzá még a pogány életöröm varázsát nyújtó szakrális pornográfiával?

 A leginkább életre-halálra. Ahogy ezt elöljáróban a magyar népmesék tudják, amelyek Toót-Holló Tamás számára ugyanolyan ősforrások, mint a magyar geszták. 

 Ahogy Tündér Ilona szobájában patakzik egyszerre a két forrás. Az élet és a halál vizének forrása.

 Ahogy Vízi Péter és Vízi Pál küzdelmeiben születik újjá a szabadon meghódított földeken eláradó vitézségről álmot látó Emese ősi álma.

 S ahogy a Mátyás-monda okos lánya ad is, meg nem is: hogy ami nincs, az mégis legyen. Hogy ami a nemzetségősök öt év magányából eddig kiismerhetetlen maradt, az a lelki szemeink előtt mégis megelevenedjen.

 Szabad folyást engedve a képzeletnek: csakúgy, mint az élő és a haló víz forrásának. S az innen előcsobbanó víz minden szavának.

 

Fotó: Szántó T. György

 

Véget ért egy trilógia, s elkezdődött egy másik. De a két vállalkozás határai itt már egymásba folynak. Hogy minden szakasztott úgy legyen, ahogy szakadatlanul lenne, ha a kő a kövön maradna, s az ég és a föld vize is csak egybeáradna.

 Toót-Holló Tamás előző trilógiájának záró regénye, a Gördül a kő végén a történetet elmesélő garabonciást királlyá avatják, de úgy, hogy a fejére épp csak tojáshéjnak a koronáját teszik, hogy a világot teremtő ősi tojás emlékéreő ne a világ felett, hanem a világ szüntelen keletkezése felett legyen úr.

 A garabonciás király annak a regénynek a végén egy torony hetedik magasságába húzódik el a világ elől, s ugyanígy: egy torony hetedik magassága lesz az a szentély itt is, ahol a Csobban a víz hősei magukba szállnak, hogy aztán beavatott királyokként még majd a világba is alászállhassanak. Hámor és Magonc, a két királyi sarj szellemi és lelki útjai tehát úgy folytatásai valaminek, hogy mindvégig a szüntelen újrakezdés jegyében állnak.

 Öt királyi év magányának regénye ez a könyv, amelyben a révülettel minden réven átkelő lélekutazások engedik kitörni a történetet a Tündér Ilona varázslatos szobáját idéző kulisszák közül. Az élet és a halál vizének forrása mellől utazik hát el rendre a két királyfi, hogy amíg a testük megpihen, a szellemük hét határon túl is éber legyen.

 Hogy bejárják a hét rendbéli utat, amelyen az a dolgok rendje, hogy az egyik király legyen végül hadakkal vitézlő, a másik király meg legyen végül égiekkel javasló.

 Mert fekete a rigó, de a csőre sárga, s hozzá nap villanása a járása. S mertkerecsené az ünnep, lüktet is a vér az örömére.

 Mert madarak szállnak szárnyak nélkül, fára ülnek lábak nélkül.

 Mert jön egy király Napkeletről, mind megeszi szája nélkül.

 

Mézesmadzag

Kattintson ide a kötet pár oldalas ízelítőjéért!

 


Ár
Alap ár adóval együtt:4900 Ft
Fogyasztói ár:3920 Ft
Kedvezmény:980 Ft

Felelős kiadó Szondi György
Szöveggondozó Bognár Antal
Tördelőszerkesztő Szondi Bence
Könyvterv Németh Csaba Elek
Illusztrálta Darvas Iván
Nyomdai kivitelezés Molnár Nyomda és Kiadó Kft.
ISBN 978 963 263 483 8
Terjedelem 768 oldal