01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Toót-Holló Tamás: Csobban a víz – A Forrás Könyve

Leírás

A Csobban a víz a Forrás Könyve összefoglaló címet viselő királyregény-trilógia első darabja. A mű formailag és szellemiségét tekintve lényegében Toót-Holló Tamás nemrég megjelent kőmisztérium-trilógiájának folytatása, új elemek, egészen pontosan: új őselemek közé helyezése. A Csobban a víz épp ezért úgy egy királyi beavatás regénye, hogy közben a magyar ősiség kultikus könyveiből, a középkori gesztákból meríti tárgyát.

 A gesztáink tudnak ugyanis a szent királyok előtt álló titkos beavatásokról, de úgy mutatnak utat ezek felé, mint a Mátyás király körül tüsténkedő okos lány: adnak is, meg nem is.

 Mert mindannyian ismerhetjük a szarvast űző ikerpár, Hunor és Magor messzire iramló vadászatát, s emlékezhetünk is arra, hogy ezt a fékevesztett iramlást az ő közös életükben öt év magány, csendes elmélkedés követte. Felkészülésként az uralkodásra, s felkészülésként az ösztöneiket szabadjára engedő mulatságra, a Kürt ünnepére, amelyen a vitézeikkel együtt asszonyokat ragadnak el maguknak, hogy majdan velük népesítsék be Szkítia földjét. 

 Toót-Holló Tamás posztmodern királyregénye viszont arra keresi a választ, hogy mi töltötte ki Hunor és Magor –vagy ahogy az ő parafrázisának szereplőit hívják: Hámor és Magonc –életében ezt az öt talányos évet. Arra, hogy mennyiben rokon ez a tétlen cselekvés a Tao tanításaiból ismert wei wu wei gyakorlatával, s a magyar népmesékben hamuban üldögélve várakozó táltosok titkos és rejtelmes erőgyűjtésével. S arra, hogy miként függ össze ez az úttalan beavatási út a szakrális királyok által megszerzendő hermetikus tudással.

 S hogy miképp lesz ebből a mitikus történelem terében és idejében játszódó királyregényből modern műalkotás –meglepően ölelkező motívumokkal, tüntetően szokatlan anakronizmusokkal, s hozzá még a pogány életöröm varázsát nyújtó szakrális pornográfiával?

 A leginkább életre-halálra. Ahogy ezt elöljáróban a magyar népmesék tudják, amelyek Toót-Holló Tamás számára ugyanolyan ősforrások, mint a magyar geszták. 

 Ahogy Tündér Ilona szobájában patakzik egyszerre a két forrás. Az élet és a halál vizének forrása.

 Ahogy Vízi Péter és Vízi Pál küzdelmeiben születik újjá a szabadon meghódított földeken eláradó vitézségről álmot látó Emese ősi álma.

 S ahogy a Mátyás-monda okos lánya ad is, meg nem is: hogy ami nincs, az mégis legyen. Hogy ami a nemzetségősök öt év magányából eddig kiismerhetetlen maradt, az a lelki szemeink előtt mégis megelevenedjen.

 Szabad folyást engedve a képzeletnek: csakúgy, mint az élő és a haló víz forrásának. S az innen előcsobbanó víz minden szavának.

 

Fotó: Szántó T. György

 

Véget ért egy trilógia, s elkezdődött egy másik. De a két vállalkozás határai itt már egymásba folynak. Hogy minden szakasztott úgy legyen, ahogy szakadatlanul lenne, ha a kő a kövön maradna, s az ég és a föld vize is csak egybeáradna.

 Toót-Holló Tamás előző trilógiájának záró regénye, a Gördül a kő végén a történetet elmesélő garabonciást királlyá avatják, de úgy, hogy a fejére épp csak tojáshéjnak a koronáját teszik, hogy a világot teremtő ősi tojás emlékéreő ne a világ felett, hanem a világ szüntelen keletkezése felett legyen úr.

 A garabonciás király annak a regénynek a végén egy torony hetedik magasságába húzódik el a világ elől, s ugyanígy: egy torony hetedik magassága lesz az a szentély itt is, ahol a Csobban a víz hősei magukba szállnak, hogy aztán beavatott királyokként még majd a világba is alászállhassanak. Hámor és Magonc, a két királyi sarj szellemi és lelki útjai tehát úgy folytatásai valaminek, hogy mindvégig a szüntelen újrakezdés jegyében állnak.

 Öt királyi év magányának regénye ez a könyv, amelyben a révülettel minden réven átkelő lélekutazások engedik kitörni a történetet a Tündér Ilona varázslatos szobáját idéző kulisszák közül. Az élet és a halál vizének forrása mellől utazik hát el rendre a két királyfi, hogy amíg a testük megpihen, a szellemük hét határon túl is éber legyen.

 Hogy bejárják a hét rendbéli utat, amelyen az a dolgok rendje, hogy az egyik király legyen végül hadakkal vitézlő, a másik király meg legyen végül égiekkel javasló.

 Mert fekete a rigó, de a csőre sárga, s hozzá nap villanása a járása. S mertkerecsené az ünnep, lüktet is a vér az örömére.

 Mert madarak szállnak szárnyak nélkül, fára ülnek lábak nélkül.

 Mert jön egy király Napkeletről, mind megeszi szája nélkül.

 

Mézesmadzag

Kattintson ide a kötet pár oldalas ízelítőjéért!

 


Ár
Alap ár adóval együtt:4900 Ft
Fogyasztói ár:3920 Ft
Kedvezmény:980 Ft

Szöveggondozó Bognár Antal
Tördelőszerkesztő Szondi Bence
Könyvterv Németh Csaba Elek
Illusztrálta Darvas Iván
Nyomdai kivitelezés Molnár Nyomda és Kiadó Kft.
ISBN 978 963 263 483 8
Terjedelem 768 oldal