01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Toót-Holló Tamás: Három a kő – A Garabonciás Könyve

Leírás

Három a kő a három kővel járó csudamalomban, miként három a regény is a Kő Misztériuma összefoglaló nevet viselő trilógiában. Toót-Holló Tamás trilógiájának első darabjában, az Üsse kő című regényben már világossá vált, hogy a kő képében felmutatott szakralitás legelőbb a kövek összeomlásának, majd a falak felmagasodásának modern Kőműves Kelemen-történetét elbeszélve kerül elénk, mivel ez a regénytrilógia úgy teremt kapcsolatot az archaikus gondolkodással, hogy a tizenkét kőműves helyébe talál két – legalább annyira modern, mint amennyire ősi tudást őrző – garabonciást, akik ugyanúgy az Ég és a Föld szövetségének jegyében jönnek az összeomlásnak véget vetni, mint ahogyan a falakat a hét magas égig felemelő elődeik is tették.

     Ez a két garabonciás most, a trilógia második kötetében is velünk marad, hogy az összeomlásnak egyre nagyobb léptékben, akár már hétmérföldes lépésekkel vessenek véget. A kövön maradó kövek csodáját az Ég követeinek ezúttal a három kővel járó csudamalom varázslatával kell megigézniük. De ez az igézet már egy szerelem – egy tündér és az egyik garabonciás diák szerelmének – mágikus betetőzése. Az Ég és a Föld Menyegzőjén köztük letett hűségeskü megerősítése. Nem erőnek erejével, de így is hétszeres erővel. Hogy az ő vérük együtt kicsordulva egyszer még egy árokba folyjon, hogy ott aztán egy malmot meghajtson. De az a malom háromkövű legyen, s a legelső köve szeretetet járjon. De az a malom háromkövű legyen, s a második köve aprópénzt hullasson. De az a malom háromkövű legyen, s a harmadik köve igazgyöngyöt járjon.

     Amint a szerelem szüntelen káprázatával ez az igézet létrejön, a kövekben életre kelő zendülés már nemcsak a hét magas égig érő falakba költözik ki, hanem az Árkok Földjét oltalmazó égig érő hegyek ormain is tanyát üt. Mert a szüntelen teremtés ősi varázsát itt már az emberi hajlékok falain túl is védeni kell. Most már nem a tornyok falain megállva, hanem a hegyek ormait a zendülő kövekkel megszállva. A kőművesek ősi varázsmesterségének titkát most már a csudamalom molnárainak titkával is megajándékozva.

     Hogy hidd is, ne csak lásd. Hogy tedd is, ne csak várd.

 

 

Akár üt a kő, akár három a kő, akár gördül a kő, a Kő Misztériuma egyben a Garabonciás Könyve is. Háromszor is egy és ugyanazon módon. Egy és ugyanazon hagyományt megsokszorozva és megőrizve. Mert ezt a trilógiát egyszerre két ősi tradíció élteti – magos Déva várának misztériuma és a garabonciások mágikus, fekete könyvének soha el nem halványuló emléke.

     Ír erről a bűvös könyvről Ipolyi Arnold is magyar mitológiájában, ott van ez a könyv az Arany János és Jókai Mór által is megörökített Hatvani-mondakörben, s felbukkan a garabonciás diák képében megjelenő Mátyás király kezében is Komjáthy István Mátyás-mondáinak gyűjteményében.

     Hogy ami volt, az el ne vesszen. Hogy az a mágikus, fekete könyv ma is bárkinek a kezébe kerülhessen. Hogy a falu szélén tejet és kenyeret kérő garabonciások kérésére adott egyetlen igaz válasz ezzel is csak az örökségünk része legyen. Hiszen ahogy „adtál, adol is”. Hiszen bár mindez „volt is, van is, lesz is”.

     A maga múltjával, jelenével és jövőjével a Három a kő is csak ott tart, ahol az Üsse kő tartott. Regény is, meg nem is. Hetedhét világ ellen bujdosó népmeseeposz. A Tao útján járó metafizikai kalandregény. Mitológiai történetekből merítő hermetikus ősrege. Vendégszövegekkel játszó posztmodern pikareszk. A rímes prózán, a makámán is átrobajló rockzene: rock and roll tündérmese.

     De a legfontosabb, ami a trilógia közbülső darabjához érve már ebből az egész prózaírói vállalkozásból kiérezhető: úgy vendégsége ez nagyon sokféle idézetnek, motívumnak, képnek, dallamnak, hogy ennek a vendégjárásnak egyre csak a magyar nyelv legősibb rétegeibe foglalt igéző, bájoló, regölő képessége adja meg a módját. Mondhatnánk erre a rendkívül gazdag motívum-szőttesre, hogy a posztmodern irodalom intertextualitása hatja át, de mindeközben azért feltétlenül szükség lenne egy megszorításra. A Három a kő használja is ezt a technikát, de közben ügyel arra, hogy ezt mindvégig egyfajta közösségi szemléletnek a jegyében tegye. Annak szellemében, ahogyan Illyés Gyula korszakos jelentőségű verse, a Haza, a magasban tekint társként mindenkire, aki a magyar nyelven míves, közösséget formáló erejű szövegeket alkotott. Azzal a hittel, amellyel Illyés versének tanúsága szerint mindig magunk köré idézhetjük a magyar nyelv „varázskörét”, amelybe belépve a magyarság mindig „fegyvert” s „bűv-igéket” szerezhetett magának.

 

Mézesmadzag

Kattintson ide a kötet pár oldalas ízelítőjéért!

 


Ár
Alap ár adóval együtt:4900 Ft
Fogyasztói ár:3900 Ft
Kedvezmény:1000 Ft

Felelős kiadó Szondi György
Könyvterv Németh Csaba Elek
Képanyag Szondi György
Szöveggondozó Kovács Ildikó
Nyomdai kivitelezés Pauker Nyomdaipari Kft.
ISBN 978 963 263 357 2
Terjedelem 720 oldal