Ez a könyv, amely miközben a kecskéről, a számokról és a csillagokról beszél, az emberre figyel; egy kecske történetének segítségével, fantasztikus és izgalmas képekkel változó és változatlan tulajdonságainkról, szenvedélyeinkről, félelmeinkről, szerelmeinkről, rossz...

Csiperi, a gombakislány egy viharos éjszakán rosszat álmodik. Szerencsére barátai a segítségére sietnek. Susulykával és Galóca Vilivel útra kelnek, hogy megkeressék Csiperi rossz álmának okozóit. Kalandos útjukon sok meglepetés várja őket. Titokzatos hegyi barlangot...

Csaknem tizenhétezer négyszögöles területen létezett itt egykor a Pasaréti lövészárok, az ország legnagyobb hadi látványossága, amelyet a Júlia utca, a Pasaréti út, az Ákos (ma Gábor Áron) utca és a Hidegkúti út (a mai Szilágyi Erzsébet fasor) határolt.

– Pipijja, pipijja! – Mi az, ki az? – riadt fel Nyámnyila, és azonmód kereket oldott volna, ha Ememem meg nem ragadja a lábát és csendre nem inti.

A populációgenetika és a filogenetika egzakt természettudományos mérésekkel elemzi az emberi DNS bizonyos szakaszait és tárja fel a változások leszármazóról leszármazóra öröklődő szabályszerűségeit. Vajon mennyire alkalmazható ez a rendkívüli technológiai fejlettségű...

Buda úri közönsége hamar megszerette a húszas évek végén megnyílt Florida kioszkot. Az Olasz fasorról felfelé kapaszkodó elegáns épületet talán Abbáziából „importálták” a parkba, ahol a „művelt közönség” még a Trombitás úton közlekedő kocsisok „nem éppen finom modorát”...

írok / nem értelmezek / betűvető titkom / hogy beleadom / lelkemet // ha puszta látásra / nem bomlik fénye / kapd elő titkolt / önmagad

Miért írta meg a szerző e könyvet? Találgathatunk csupán. Annyit sugalmazhatok az olvasónak, hogy nem annyira komplikált a válasz, mint amennyire első olvasásra tűnhet.

Ez a gazdagon illusztrált irodalmi mű két rokonlélek közös alkotásából született. Solmaz Kâmuran török írónő három rövid, fantazmagórikus novelláját Nevin Hirik szárnyaló képzeletének rajzai teszik teljessé.

Úgy gondolom, semmilyen könyvcím sem igazít el bennünket pontosan a tartalmat illetően. A zsákos ember sem főszereplője a kötetnek, csak a régi idők szavát elértő olvasók kedvéért bukkan elő az emlékek ködéből.

A kötet egy rövid válogatást nyújt azokból az „egypercesek”-ből, amelyeken keresztül a groteszkben megnyilvánuló humor révén próbálom közelebb hozni a japán mindennapok, a japán életforma, a japán gondolkodás, a japán kommunikáció és a japán emberi kapcsolatok...

Mint az közismert, természeti viszonyaink nem ideálisak a mezőgazdasági termelés számára. Az ország lakossága régen is foglalkozott egyéb kiegészítő tevékenységekkel.

Az vagy, kinek lelke beomlott tetejű ház, ahol még érződik a valamikori főtt ételek illata. Laktak, bizony éltek benne.

Virágok, fák, madarak, bogarak, erdő, tenger, napsütés, hóvihar… A természet és az ember, az ember és az ő gondolatai, a gondolat és a pillanat, a pillanat és a körforgás…

A japán irodalom egyik legnagyobb alakjának, Nacume Szószekinek a verseiből összeállított kötetet tart kezében az olvasó. A modern realista regényeiről világszinten ismert íróról csak kevesen tudják, hogy a haikuköltészet terén is jelentőset alkotott.

Két ember járkál az elszenesedett fényben. / Anya kezében légycsapó, / apa kezében húsklopfoló. / Hívogatnak.

Doncsev Toso novelláskötetében képes szuverén írói világot teremteni: az ő világa a Duna-part és a Hold utca határolta külvárosias Belváros 1950-es, ’60-as évekbeli színtere, miliője, alakjainak galériája, súlyos, fojtott, időnként mégis fölszabadult atmoszférája.

Beszélhetünk-e a bolgár irodalomban az 1956. októberi és novemberi magyar felkelés iránti speciális figyelemről? Egyáltalán lehetséges-e felmutatni olyan komolyabb mennyiségű irodalmi anyagot, amely az ötven évvel ezelőtti magyar szabadságharc bolgár alakjait...

Nem a kérdező fogta kézen a kérdezettet: ez ebben a karcsú könyvben mintha fordítva történt volna. Udvariasan, takarosan, óvatosan, odafigyelve, mintha ezek a beszélgető-délutánok („hosszú délutánok”) egy Kelecsényi film-könyvben történtek volna meg. Tehát nem lehetnek...

Móser Zoltán kalandozása a múlt és jelen Szigetvárában olyan, mintha valaki szét akarná oszlatni a ködöt, s megmutatni, ha kell leselkedve, ha kell furmányosan, az eltűnő idő időtlenségét. Mert a múlt mégsem múlik el teljesen, töredék cserepei beleépülnek a mába....

Úgy vélem, sokan elgondolkoztunk már azon, hogy mi a különbség az élet és a lét között. Szebényi Ildikó versénél még aligha oldották meg jobban ezt a talányt: „Ez a kavics / él, lélegzik, / marad. // Benne az univerzum / szívhangomra vigyáz”.

Készen álltok egy meglepetésekkel teli égi kalandozásra? Akkor máris repülhetünk az ég felé színes léggömbök kíséretében!

Még a múlt század ötvenes éveiben is akadtak hazánkban olyan kis, eldugott falvak, ahol jó emlékezőtehetségű és kiváló előadó-készségű öregek régről megörökölt szellemi kincseiket, a népmeséket és mondákat, különböző összejövetelek alkalmával szívesen és hatásosan...

Életszövetek alatt fájdalomgerinc, / Absztrakt álmok, merész képzetek. / Reggeli buszba bepréselt hering. / Csendes ima: „Ne ontsák véremet!”