Fazekas István: A megvádolt
„Fazekas István A megvádolt címet adta Béres Józsefről szóló darabjának. Minden bizonnyal nem véletlenül. A kitűnő feltaláló drámai sorsában ugyanis bőven akadnak hamleti pillanatok. A szerző hitelesen, nagy erejű költői indulattal és megszállott tárgyilagossággal...
Szögi Csaba: Drót
Ma délután a te házad előtt szállítottak bennünket, összezsúfolva egy teherautó rakterében, mint a marhákat. Az irántad érzett szerelmem egy hozzám hasonlatosan bűzlő fickó hóna alatt és egy hozzánk hasonlatosan bűzlő fickó válla fölött bontakozott ki. A szívem emiatt...
Laczházi Gyula: Zrínyi Miklós költészete
Éppen ezért felfogható a Syrena-kötet egyfajta számvetésként is: olyan összegzésként, melyben egy fiatalember a lehetséges életcélokat, a szerelmet és a heroikus helytállást mérlegre téve alakítja ki saját álláspontját és értékrendjét.
Végh Nóra: Csillagmesék
Valaha a mesék az égből szálltak alá. Éjjelente az égre bámuló őseink az esthajnali Vénuszról, azaz az élet és a halál vizeit őrző Tündér Ilonáról és társairól szőtték történeteiket. Régi csillagneveink jelentését ugyan ma már alig tudjuk, s a tündérek útján, a...
Zdeněk Svěrák: Mezítláb a tarlón
Nem a gyermekkorom krónikája ez, nem is a családomé, én szépirodalmat akartam írni. Az ilyen irodalmi alkotások szerzői nem pusztán csak felidézik azt, amit láttak és hallottak, hanem hozzágondolnak, fantáziálnak, hogy a történetük érjen is valamit.
Suhai Pál: Nomád szívvel
Az elmúlt tíz évre visszatekintve én is felkiálthatnék: „Irgalom, édesanyám… nézd… kész ez a vers is!” A termés csűrbe hordva, betakarítva. Ha a korábbiakat nézem, mást akkor se látok. Öt évtized, öt verseskötet.
Nagy Lea: Légörvény
Ez a kötet, Nagy Lea kötete, kétségtelenül idézi a költőelőd József Attilát, elsősorban abban, hogy szóteremtő képességgel, sajátos nyelvi leleményekkel lepi meg az olvasót, de még inkább idézi − szavaiban is! − Arthur Rimbaud-t, a kamaszköltőt, akinek szabadságvágya...
Kertai Csenger: Mindig kivirágzik
Azért bizonytalankodom, hol anyagnak, hol verseknek nevezve küldeményed darabjait, mert egy pillanatban valóban nem tudtam, verseknek, daloknak, imáknak mondjam-e őket. Nem értettem, mi történt.
Székelyhidi László: A végtől a kezdetig
Ittam tovább, megittam őket, elittam Őt is, majd végül magamat. S még mindig ittam, remegve, fájva… Hány pohár, hány csepp van még hátra? Megittam lelkifurdalásomat s annak hiányát, ittam a múltat s a jövőnket, ittam zenét és nőket, anyát, apát, számtant és elhalt...
Juhász József: Mi lesz veled, cölibátus?
Hivatásukat gyakorló és pályamódosító (kiugrott) katolikus papok beszélnek pappá alakulásuk folyamatáról, a cölibátus, a kötelező papi nőtlenség megéléséről, a körülötte – több mint másfél évezrede – dúló vitákról, vélekedésekről. Közben egyre fokozódó oldottsággal...
Finta Éva: Ötkönyv
Jelen kötet kompozícióját a különféle sorsdetermináció és sorsképlet által motivált élethelyzetek, illetve a mindezekre univerzális lírai részvéttel és kozmikus pillantással reflektáló alkotások határozzák meg.
Toldi Zsuzsanna: Miklóska mesekönyve
Toldi Zsuzsanna nyugdíjas általános és középiskolai tanár. Életét a gyermekek között töltötte a tanyavilágtól egészen a gimnáziumig. Meghatározó települések számára: Kecskemét, Kunszállás, Csongrád.
Acsai Roland: Csonthavazás
Az elképzelt város elképzelt emberei nem tudják, miért hullanak csontok az égből, de egyesek azt rebesgetik, hogy az égben a jó és a rossz angyalok csatája zajlik, ami hatással van a város lakóinak – különösen Per, Ethümia és Hanna – életére.
Szajbély Anna: Nem kérek tőletek készített koporsót…
A város kihalt volt. Elek végigsírta a Boráros tértől az Üllői útig terjedő részt. Mindenütt lebombázott házak, halottak az utcán szerteszét. Romok. Romok. Szürkeség. A Duna-parton 68 kupac volt. Emberkupac.
Molnár Lajos: Arcok Csudaballáról
Ti nem ismeritek Csudaballa történetét, hát most elmesélem nektek.
Vihar Béla: A korsó és a kő
Előkerült egy régi iskolai munkafüzet, amely mostantól Vihar Béla emlékezetének egyik legbecsesebb darabját képezi. Ennek a füzetnek a meg nem jelent verseit, prózai írásait tartja a kezében az olvasó: Vihar Béla kései költészetének remekműveit.
Fazakas Attila: Forró nyári fűszerek
A Forró nyári fűszerek című kötet versanyaga csupa kulturális átkapcsolásból, ide-oda lófrálgatásokból, rájátszásokból, ajtónyitogatásokból, bekukkantásokból, kisebb-nagyobb hermészi tolvajmunkákból, elcsenésekből áll.
Barta Zsolt: Mongol tűzkultusz
A tűz az emberiség egyik legelemibb élménye, és szinte minden kultúrában számtalan hiedelem, szokás, illetve vallási és profán képzet kapcsolódik hozzá. A tűz a hagyományos mongol kultúra egyik központi szimbóluma is, és sokrétű szerepkörrel bír a kultúra különböző...
Fehér Géza: A bolgár-török műveltség emlékei
Fehér Géza a magyar régészettudomány egyik nagy alakja volt a XX. század első felében. Alapvető szakterülete a kora középkori Bizánc és főleg a Balkán etnokulturális folyamatainak vizsgálata, ezek filológiai és régészeti értékelése volt. Ennek köszönhetően sok évet...
Mátyás B. Ferenc: Ars kamikaze
Édenként közös / eszmények varázsszava / néprajzi bölcső // nélkülem Erdély / se nem jobb se nem rosszabb / csak nekem fáj is –
Tőzsér Árpád: Lélekvándor
Ó, Püthagorasz, boltozatos szép ión fődben / szabadult el először egy plusz agyrost, / amelynek köszönhetően / lehettél te egy időben / lángész, költő és fondor elmész –
Hétvári Andrea: Csiperi rosszat álmodik
Csiperi, a gombakislány egy viharos éjszakán rosszat álmodik. Szerencsére barátai a segítségére sietnek. Susulykával és Galóca Vilivel útra kelnek, hogy megkeressék Csiperi rossz álmának okozóit. Kalandos útjukon sok meglepetés várja őket. Titokzatos hegyi barlangot...
Yalvaç Ural: Szarvszemű és Ezüstnyomú
A Szarvszemű és Ezüstnyomú című mesét a török gyermekirodalom egyik legjelentősebb alakja, Yalvaç Ural írta, és ő maga illusztrálta. A mese két csigagyerek, Ezüst és Lomha kalandjairól szól…
Marie-Claire Blais: Emmanuel életének egy évszaka
A regény egy 20. század eleji québeci nagycsalád mindennapjait mutatja be. A fűtetlen házban a gyerekek úgy élik túl a kemény kanadai telet, ahogy tudják, ivásba, homoszexualitásba menekülve. Az erőszakos, analfabéta apa számára nem fontos a tanulás. „Fő, hogy (a...
Baley Endre: Nyámnyila Nyúl és a Bűvös Bubák
– Pipijja, pipijja! – Mi az, ki az? – riadt fel Nyámnyila, és azonmód kereket oldott volna, ha Ememem meg nem ragadja a lábát és csendre nem inti.
Alexandre Koyré: Misztikusok, spiritualisták, alkimisták a német XVI. században
Amikor az 1892-ben Taganrogban (Oroszország, azovi körzet) született Alexandre Koyré (eredeti nevén Kojrakszkij) halála évében Párizsban kollégái és tanítványai tisztelegtek előtte, írásaikból két vaskos kötet állt össze, két külön szerkesztővel.
Pamjav Horolma – Fehér Tibor – Németh Endre – Csáji László Koppány: Genetika és őstörténet
A populációgenetika és a filogenetika egzakt természettudományos mérésekkel elemzi az emberi DNS bizonyos szakaszait és tárja fel a változások leszármazóról leszármazóra öröklődő szabályszerűségeit. Vajon mennyire alkalmazható ez a rendkívüli technológiai fejlettségű...
Mehmet Zaman Saçlıoğlu: Kettő és kecske
Ez a könyv, amely miközben a kecskéről, a számokról és a csillagokról beszél, az emberre figyel; egy kecske történetének segítségével, fantasztikus és izgalmas képekkel változó és változatlan tulajdonságainkról, szenvedélyeinkről, félelmeinkről, szerelmeinkről, rossz...
Leo Schaya: Szellemi születés
Szellemben megszületni azt jelenti, megszületni az egyetlen Igazban és Valóban, a Végtelenben és Abszolútban.
Verrasztó Gábor: A „félig bevert szeg”
Buda úri közönsége hamar megszerette a húszas évek végén megnyílt Florida kioszkot. Az Olasz fasorról felfelé kapaszkodó elegáns épületet talán Abbáziából „importálták” a parkba, ahol a „művelt közönség” még a Trombitás úton közlekedő kocsisok „nem éppen finom modorát”...
Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten
Csaknem tizenhétezer négyszögöles területen létezett itt egykor a Pasaréti lövészárok, az ország legnagyobb hadi látványossága, amelyet a Júlia utca, a Pasaréti út, az Ákos (ma Gábor Áron) utca és a Hidegkúti út (a mai Szilágyi Erzsébet fasor) határolt.
Doncsev Toso: Az alkony harmatcseppjei
Mit kívánhat az ember 75 fölött? Elviselhető fájdalmat, mozgásképességet, tiszta fejet, nyugalmat, békességet. Már csak ennyit kérek, Istenem.
Robert Walser: Fritz Kocher dolgozatai
Robert Walser (1878–1956), a XX. század egyik legnagyobb, ma már egyetemes hatású svájci írója egy kis próza-gyűjteménnyel kezdte írói pályáját: 1904‑ben tette közzé a lipcsei Insel kiadónál Fritz Kocher dolgozatai című könyvét
Erdős Attila: égi dolgok földi mása
ha még mindig / hiányzik az egész, / pedig Tied már / az összes részlet, / akkor ők nem azért / hagytak el mindent, / hogy kövessenek / Téged
Mátyás B. Ferenc: Hangulatbűneim
írok / nem értelmezek / betűvető titkom / hogy beleadom / lelkemet // ha puszta látásra / nem bomlik fénye / kapd elő titkolt / önmagad
Pipics János: Csöpögő csap
összeálló szövegekbe vések / az elnyelt hangokat félve / a szóközökbe rejtem / útszéli romokból szobrot faragok
Solmaz Kâmuran: A szerelem fogságában
Ez a gazdagon illusztrált irodalmi mű két rokonlélek közös alkotásából született. Solmaz Kâmuran török írónő három rövid, fantazmagórikus novelláját Nevin Hirik szárnyaló képzeletének rajzai teszik teljessé.
Balázs Géza: Nyelvi barangolások
Társaságban, ha oldottan, jót beszélgetünk, érdekes gondolatok, mondások, szavajárások, furcsa szavak kerülnek elő. Ekkor előkapom a jegyzetfüzetemet: ezt felírom! Lapozzunk bele a nyelvi naplóba!
Tarján Gábor: Ősi formák és jelképek
Tarján Gábor néprajzkutató, kulturális antropológus pályája egy erdélyi kirándulás alkalmával indult, még a hetvenes években. Ekkor kötelezte el magát a népi kultúrával, és bejárta a Kárpát-medence számos magyarlakta területét. Elvégezte az ELTE néprajz szakát, volt...
Hidasi Judit: 50 japán egyperces
A kötet egy rövid válogatást nyújt azokból az „egypercesek”-ből, amelyeken keresztül a groteszkben megnyilvánuló humor révén próbálom közelebb hozni a japán mindennapok, a japán életforma, a japán gondolkodás, a japán kommunikáció és a japán emberi kapcsolatok...
Latzkó Andor: Emberek a háborúban
Épp lenyugodott a nap, fél tányérja izzó vörös szemként figyelt a horizont mögül. A vakító háttér előtt, ahogy szúnyogok a fény körül, pöttöm fekete árnyak táncoltak… Indiánusok, akik tomahawkot lengetnek?
Orbán Károly: Böszád Márky gyilkosságai
Miért írta meg a szerző e könyvet? Találgathatunk csupán. Annyit sugalmazhatok az olvasónak, hogy nem annyira komplikált a válasz, mint amennyire első olvasásra tűnhet.
Varga Imre: Az éntelenség gyönyöre
Varga Imre kezdeti, „északi” versbeszéde töredezett volt, kihagyásos, inkább sejtető, mint kimondó, de kultúrtörténeti és bölcseleti jelentésekből hatalmas szótömböket volt képes építeni és mozgatni, amelyek mélyebbről szóltak, mint a déli „fecsegés és lármázás”.
Gülten Dayıoğlu: A midoszi sas rejtélye
Az olvasó egy izgalmas, műkincsrablásról szóló ifjúsági regényt tart a kezében. A történet kezdetben a törökországi Bodrum tengerpartjánál játszódik, majd a világ különböző távoli pontjain folytatódik. Szó esik titokzatos föld alatti királysírokról, káprázatos...
Boda Edit: Ametiszt Bagoly Társaság
Az vagy, kinek lelke beomlott tetejű ház, ahol még érződik a valamikori főtt ételek illata. Laktak, bizony éltek benne.
Plamen Dojnov: 1956 – A magyar felkelés és a bolgár irodalom
Beszélhetünk-e a bolgár irodalomban az 1956. októberi és novemberi magyar felkelés iránti speciális figyelemről? Egyáltalán lehetséges-e felmutatni olyan komolyabb mennyiségű irodalmi anyagot, amely az ötven évvel ezelőtti magyar szabadságharc bolgár alakjait...
Fenyvesi Félix Lajos: Arcok örökidőben
1956 csodája hatvan évvel ezelőtt ragadta magával Magyarországot, és röpítette csillag-magasba. Fellobbanó fénye mintha Európát, távoli földrészeket is bevilágított volna.
Mohai V. Lajos: Stációk
Nem a kérdező fogta kézen a kérdezettet: ez ebben a karcsú könyvben mintha fordítva történt volna. Udvariasan, takarosan, óvatosan, odafigyelve, mintha ezek a beszélgető-délutánok („hosszú délutánok”) egy Kelecsényi film-könyvben történtek volna meg. Tehát nem lehetnek...