Hetvenesek társasága 1953

Vetített várospanoráma előtt játszódnak az 1953 elején bemutatott, Állami Áruház című propagandamusical zárójelenetei a beszélő nevű Diadal áruház tetőteraszán, hogy takarásban maradhassanak a háborús budai várromok ‒ de bevillannak a felrobbantott Erzsébet híd pesti pillérének roncsai. Ez volt világrajövetelük nyitánya a 2023-ban hetvenedik életévüket betöltő jelességeknek, akik összetartozásunk családtörténeti antológiájában hetven gépelt sorba sűrítve vallanak életük állomásairól a világra csodálkozástól a delelőn át a kiérlelt bölcsességig. Visszaemlékezéseik képkockáin kitakarás nélkül, hitelesen elevenedik meg az eltelt hetven esztendő, ahogyan ki-ki közülük korának színét és fonákját láthatta.

Van köztük metabizantinológus és kaszkadőrszakértő, tengerészkapitány és cimbalomművész, tényirodalom-fordító és önkormányzati érdekvédő, szórványkutató és jezsuita szerzetes, bútor- és tojásfestő. Van gömörológus és tibetológus, olyan, aki a dánságot tanulta ki, és olyan is, aki hosszú távollét után „visszidálni” készül. Volt, akit suttyókorában Hubay Miklós vett a szárnya alá, meg aki Brezsnyevnek énekelte rogyásig a Kalinkát, vagy „mécsesgyerek”, aki megörökölte a szilenciumos Örkény István gyógyszergyári íróasztalát. Van, aki barátnője konyhájában vészelte át hányatott éveit, és van, aki ma is abban a lakásban él, ahová megszületett. Olyan is, aki Új-Zélandon ápolja a modus vivendit, vagy akinek mesevilág volt Magyarország Dél-Amerikából, míg vissza nem vette az anyanyelvét. Akad, kinek első emléke egy villanykörte imbolygó fénye az elsötétített lakásban ’56-ból. Találtatik munkamániás maximalista (nem is egy), vagy aki Iluskáért János vitéz szeretett volna lenni. Vagy aki úgy érezte, nem is csak az apja, hanem annak két halálvégzetű testvére helyett is helyt kell állnia. És aki elsőként távolította el a vörös csillagot a Parlament tetejéről ‒ egy maketten, mert a szállodabemutatón felhasította egy pincér kabátját. Némelyikük Hszüan-canggal példálózik, más Buñuellel, s akad, aki a Czine Mihályt meghökkentő Nagy Lászlóval. Csupa tehetséges, kíváncsi ember, az 1953-as Ratkó-gyerekek színe-java. A ritka szerények és ritka bátrak. Mert hiszen mégiscsak el tudott hangozni olykor egy szájból, szakfelügyelő előtt is, és épp Sztálinvárosban, a szó, amiért intés fenyegetne (jó, hogy csak négyszemközti figyelmeztetés lett belőle).

De hát eleve ilyen kétélű hajózási irányt „dobott ki nekik a gép”. Hiszen keresve sem találhatni más esztendőnek olyan kontrasztját, mint születésük évének egyetlenegy napja: november 25. Ez volt a londoni 6:3 futballtörténeti diadalnapja. Meg az a nap is, amikor hazaérkezett másfél ezer internált a több százezer malenkij robotra elhurcolt honfitársunk közül.

Alföldy-Boruss Csilla orgona- és csembalóművész, zenetanár, zeneigazgató • Angelus Iván színházi ember • Aprics László szinkronrendező • Blaskó Balázs színész, rendező • Bogdándy Szultán art brut képzőművész • Bonaniné Tamás-Tarr Melinda újságíró, irodalomkritikus, műfordító, lapszerkesztő • Borcsa János irodalomkritikus, magyartanár • Borza Teréz porcelán- és szobrászművész • Bozóky Imre sportvezető, ügyvéd • Buda Attila irodalomtörténész • Csavarga Rózsa belsőépítész • Cseke Péter színművész, rendező, színházigazgató • Csongrádi Kata színművész, énekes, író • Czető Bernát László író, dramaturg • Delhusa Gjon énekes, zeneszerző, dalszövegíró • Erdő(s) Anna keramikusművész • Eszlári Beáta film- és videóvágó • Fehér László festőművész • Fodor János újságíró, riporter, műsorvezető • Fujkin István képzőművész • Fábián István kiadványtervező, grafikus, költő • Füleky András sportvezető • Gazsó L. Ferenc újságíró • Gaál Zoltán fotográfus • Grendel Ágota újságíró • Herencsár Viktória cimbalomművész • Hofher József SJ jezsuita szerzetes • Háda Sándor operatőr • Hűvösvölgyi Ildikó színművész • Kaiser László költő, író, szerkesztő, dramaturg • Kaiser Ottó fotográfus • Kapitány Ágnes társadalomkutató • Kelecsényi Csilla textil- és képzőművész • Kelényi Béla költő, tibetológus, muzeológus • Keresztes Dóra festő- és grafikusművész, animációsfilm-rendező • Kocziszky Éva irodalomtudós, egyetemi tanár • Kopár István tengerészkapitány, óceáni vitorlázó/edző/oktató, üzemmérnök/közgazda • B. Kovács István régész, néprajzkutató, gömörológus • Kovacsics Ádám író, műfordító • Kunszenti Ágnes villamosmérnök, tényirodalom-fordító • Kállai R. Gábor író, publicista • Landgráf Katalin textilművész, művésztanár • Lázár Ervin Üldögélő műfordító • Mata Attila szobrászművész • Mélykuti Ilona újságíró, kommunikációs szakember • Nagy Márta metabizantinológus • Németh Péter Mikola lírikus, esszéista, alkotó-rendező • Panyoczki Péter képzőművész • Parászka Miklós rendező • Paulikovics Iván szobrászművész • Pinczésné Palásthy Ildikó pszichológiatanár • Pintér Lajos költő, szerkesztő • Piroch Gábor kaszkadőrszakértő, akciórendező • Pomázi Zoltán countryénekes, zeneszerző, dalszövegíró, gitáros • Popovics Lőrinc szobrászművész • Pressing Lajos pszichológus, buddhista tanító • Prohászka László művészeti író • Pál József irodalomtörténész • Regős János rendező, színházi szakíró • Romhányi Ágnes műfordító, szövegíró, dramaturg • Schneider Péterné bútorfestő népművészet mestere • Simek Valéria költő • Sipos János népzenekutató • Szentirmai Mária költő • Szentmiklósi Tamás tanár, műfordító, író • Szerényi Gábor grafikus, riporter, műsorvezető • Szlafkay Attila költő, műfordító • Szőcs Miklós TUI szobrászművész • Szűgyi Zoltán költő, szerkesztő • Tamási Orosz János költő, újságíró, szerkesztő • Tari István költő, író, képzőművész • Tóth Klára filmesztéta • Ungár Tamás újságíró • Vertel Andrea keramikus • Vetési László református lelkész, ny. szórványügyi előadó, közíró, szórványkutató • Vető János képzőművész, fotóművész, videóművész, zenész • Vikár András építész • Villányi László költő • Zongor Gábor jogász, önkormányzati érdekvédő, közpiktor • Zsigóné Kati népi iparművész, tojásdíszítő mester