Leírás és Paraméterek
Éppen egy HEL-gyűlésre indultunk (Jóska munkahelyéről, a Reáltanoda utcai Matematikai Kutatóintézet könyvtárából, ahol egyéni gondjaim megoldáscentrikus, alapos taglalása után figyelmünket a közösségi tennivalók felé tereltük), gyalogosan és sietősen, mert talán kissé már késésben is, amikor Jóska megnyújtotta a lépteit és megszólalt.
– Az egyik legfontosabb tudás…
Nagyot dobbant a szívem: tanítást fogok kapni! Én is megnyújtottam a lépteimet, megtágítottam a lelki befogadókészségemet.
– …hogy ismerd a helyet…
A helyet? Létem keretét?
– …a várost, ahol élsz, a házakat…
A házakat? Kissé már lihegtem, ezért oxigénhiányos elmém igazán mély, szimbolikus tartalomra gyanakodott.
– …az átjáróházakat! – emelte fel a hangját Jóska, és ezzel egy időben, mint egy huncut kölyök, váratlan szökkenéssel beugrott egy kapualjba, és szinte már szaladni kezdett.
A félhomályos épületbelsőben alig bírtam követni (tudtam, hogy Jóska hozzám képest közel negyven évnyi életév-plusszal rendelkezik, de azt nem, mert nem közölte, és a külcsín kevésbé árulkodott róla, hogy jó néhány évnyi túraelőnnyel is); felnyargaltunk egy lépcsősoron, át egy függőfolyóson, barna és zöld lakásajtók az egyik, fekete, cirádákba kanyargó kovácsoltvas korlát a másik oldalon, emberek élnek itt, de minden ajtó zárva, a korláton túl belső udvar, de az udvar kihalt, csak árnyékviselő bokrocskák és vékony törzsű, felkopaszodott fák kornyadoznak a moccanatlan nyár eleji levegőben, így vágtáztunk magányosan, bár talán kémlelőlukakon kipislogó ámuldozó szemek által megfigyelten, hopp, egy ajtó mintha valóban tárulna, résnyire csak, és arc kandikálna ki, de az egész bizonytalan, beazonosíthatatlan, vágtázunk végig egy újabb függőfolyosón, le egy másik lépcsősoron, ki egy másik kapun… és szikrázó verőfényben találtam magam. Hunyorognom kellett, aztán alaposan körbenézni, megvizsgálni az utcaképet, hogy rájöjjek, hová érkeztem.
– Ismerd alaposan a pesti átjáróházakat – folytatta a félbehagyott mondatot, és vette vissza a komótos lépdelő-tempóját Jóska –, mert így tudod legkönnyebben lerázni az ügynököket!
(Részlet Kállay Kotász Zoltánnak
a kötethez írt utószavából)
| Megjelenés éve | 2022 |
| ISBN-szám | 978 615 6409 66 9 |
| Terjedelem | 216 oldal |
Mézesmadzag
