Mi az a három dolog, amit mindenképp kiraknál az íróasztalodra? Miért?
Az íróasztalon mindig azok az anyagok hevernek szanaszét, amikből dolgozom. Nem mellesleg pedig egy laptop foglalja el a legtöbb helyet. Ha könyvek és régi dolgok vesznek körül, az megnyugtat és jó légkört teremt az alkotáshoz. Különben nincsenek személyes tárgyak az aktuális munkaasztalomon.
Mi volt az első meghatározó olvasásélményed?
J. F. Cooper Vadölője. Ez a könyv indított el az olvasás útján. A mai napig emlékszem arra, ahogyan lelkesen mesélem apukámnak Vadölő és Csingacsguk kalandjait.
Mi volt az első meghatározó írásélményed?
Éppen tíz éve, 2012-ben jelent meg Az Öreg című novellám egy antológiában. A novella egyébként anyai nagyapámról szól.
Miért kezdtél el írással foglalkozni? Kik segítettek benne?
Szerintem közléskényszerem van, és így próbálom kiélni, illetve abba az illúzióba ringatom magam, hogy ezzel hagyok valamit az utókorra. Sok idő kellett ahhoz, hogy valamelyest kiforrjon a stílusom. Ez a folyamat még ma is tart egyébként, és reményeim szerint töretlenül halad a fejlődés útján. A legnagyobb segítség, hogy a családomtól teret kapok az írásra, emellett van néhány barátom, akiknek elküldöm a készülő írásaimat, ők tanácsaikkal segítenek.
Az írás mellett foglalkozom még családfa-kutatással és egy német nemzetiségi – közkeletűen sváb – szótár létrehozásával. Ez a szótár egy kis baranyai faluban egykor (és részben még manapság is) beszélt sváb nyelvjárás szavait, kifejezéseit, közmondásait fogja tartalmazni. Munkámat nagyban megkönnyíti, hogy mi otthon még ezen a nyelven beszélünk. Energiáim nagy részét jelenleg a szótár elkészítése emészti föl. Ennek a nagy vállalkozásnak az előszobája egy hangosszótár lesz, ami ízelítőül szolgál majd a szótárhoz. A hangosszótár az év végétől már elérhetővé is válik a kis baranyai falu, Feked honlapján.
Ha jól látom, akkor az asztalodon van egy Manneken pis szobrocska, miért?
Az asztalom egy alagsori helyiségben van, amelyet dolgozósaroknak alakítottam ki. Tele van borokkal meg általam készített likőrökkel, és sok-sok régi emlékkel, elsősorban nagyszüleimtől. Emellett ad-hoc dolgok is vannak, mint pl. ez a Manneken pis, aminek annyi a története, hogy Brüsszelben vettem, és eredetileg dugóhúzó volt (így kapcsolódik a borokhoz). A szobrocska kukija alakult át dugóhúzóvá, ami igazából már az első próbálkozásnál kudarcot vallott, mert beletört a „bicskája” a dugóba. Így most már csak díszfunkciói (egyébként diszfunkciói is) vannak.
