Leírás és Paraméterek
Szemfénylelő teljesítmény: művészet, ekként. Ékeli az értékelő mondatok közé magát a mű-ihlette kifejezéslelemény – a költő szóteremtésre sarkallja koszorújának szálalgatóját. Olvasóját is? Szedni gondolatban széjjel a szépen egymásra épített, remeklőn szőtt légi és földi világot. A befogadó is együtt-teremt.
„Holott” lecsukott szemhéj mögött születnek a mozdulatok, a mozzanatok, s ívelnek szét és egybe. Képek peregnek, szivárvány perdül és foszlik, a való lét, az ég és Isten: panteisztikus pántáj.
Versvirágok borítják. Lepkemenüett, csillagpalást.
Születik számvetés.
Az alkotó – megismerendő előző nyelvi bravúrjai: könyvei után – ismét bizonyítja mesterségbeli telt tudását. Alig enged téveszteni.
A szigetvár-gyerek Baley Endre helyére illeszti a szonettekből mesterelt koszorút (s helyezzük mi a magyar irodalom e nehéz műnemének sikeres sorába az övét immár), odateszi, hol a hely várta érkezését, félszegen mosolyog s … köd előtte, köd mögötte: nincsen. Mintegy. Mennie kell tovább, ha még maradhatott.
Szondi György
| Megjelenés éve | 2016 |
| ISBN-szám | 978 963 263 660 3 |
| Terjedelem | 36 oldal |
| Illusztráció | Szarka Hajnalka |
Mézesmadzag
