Jan Kuntur: Budapest, te újraélesztettél

Mit adhat ez a kötet az olvasónak?

Azt hiszem, legfőképp meglepetést. Rácsodálkozhatunk arra, hogy mennyiféleképp vagyunk és lehetünk mi magunk érdekesek ennek a permi születésű orosz költőnek, aki már hét esztendeje itt él közöttünk, és még mindig nem tud betelni azzal, ami mellett mi úgy megyünk el, hogy észre se vesszük. És a felfedezései, legyen szó akár a Hősök teréről, akár Esztergomról, de akár egy suta szerelmespárról, újra és újra azt a gondolkodó embert állítják elénk, akire érdemes figyelni, mert a legismertebb, legközhelyesebb dolgainkban is az értéket látja meg.

Tekintete hol mosolygós, hol borongós – mint mind­annyiunké. Ám amit felfedez önmagának meg nekünk, történelmi, filozófiai, alkotáslélektani mélységekbe vezet, ahová magunktól ritkán vagy tán soha nem szoktunk elmerészkedni.

Különleges csemege az a néhány nagy terjedelmű költemény, amelyről nehéz eldönteni, lírát vagy epikát olvasunk-e, annyira eggyé olvad a kétféle tartalom. Bármelyiket érezzük is közelebb magunkhoz, egy bizonyos: igazi műélvezetben lehet részünk.

A fordító