Kapitány Gábor: Burokversek

A Burokversek a 2016-ban Széchenyi-­díjjal kitüntetett Kapitány Gábor második verskötete. (Az első Hótűznéző címmel szintén a Napkút Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban.) A Burokversek kötetcím arra utal, ahogy a nyelvben egymás burkában rejlenek s bomlanak ki a képzetek és gondolatok. A kötet végén tett „utazás” során külön ciklus idézi meg a klasszikus Mediterráneum (Hellász, Itália, Egyiptom) szellemét. A versek többsége a magyar gondolati líra hagyományait folytatja, pontosra csiszolt, tömör szóhasználattal és nyelvi játékossággal, de találunk a kötetben egy haikucsokrot is. Erre a versgyűjteményre is érvényesek Hankiss Elemérnek az előző válogatást méltató szavai: „Mély, derengő fények, rejtelmes világ. Szomorúság, remény, áhítat. Lázadás, elfogódás, megbocsátás. Kérdések. Válaszok. Csend. Idő és időtlenség. Soha meg nem nyugvás. Oldódás. Titokzatos, vonzó világ.”

Kapitány Gábor szociológus, kulturális antropológus, az MTA doktora, a MOME egyetemi magántanára feleségével, Kapitány Ágnessel együtt több mint húsz társadalomtudományi könyv és számos tanulmány szerzője. Az említett versköteten kívül eddig három epikus művet publikált: Tizenkét evangélium (2002), Álommalom (2014), Mozart: d-moll zongoraverseny (2017).