Leírás és Paraméterek
Ócsai Károly szobrászművész (1938–2011) annak a művészgenerációnak a tagja, amelynek meghatározó fiatalkori élménye az 1956-os forradalom, és ezzel együtt a „szocialista realizmus” kritikája. Művészetük a 60-as évek során formálódik, és alapvonása a legújabb külföldi irányzatok és ezzel párhuzamosan a helyi avantgárd hagyományok felfedezése.
Az évtized a strukturalizmus és a szemiotika dinamikus előretörésének időszaka volt. A 70-es évek elejétől Ócsai Károly művészetének is ez lett az alapvető jellegzetessége, szobrai organikus absztrakt elemek struktúrájaként épültek fel, ezzel párhuzamosan pedig hozzákezdett egy művészetfilozófiai, szemiotikai rendszer kidolgozásához is.
A monumentalista szobrásznak készülő művész első nagyméretű kőszobrának faragása közben győződött meg róla, hogy a szobornak nemcsak az ábrázolt téma organikusságát kell tükröznie, hanem a rideg nyersanyag kristályos szerkezetét is. Ez indította a 80-as évek elejétől egy tetraéder-oktaéder alapú művészi rendszer (saját szóhasználatában „kristályszerkezet”) kidolgozására – amely ugyanakkor organikusságát is megőrizte, és – amely időről időre megújuló formában életművének utolsó három évtizedére jellemzővé vált.
| Megjelenés éve | 2016 |
| ISBN-szám | 978 963 263 652 8 |
| Terjedelem | 448 oldal |
| Fordította | Bodóczky Miklós |
| Köszönet | A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap és Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata támogatta.  A fordítás az 1956-os Emlékbizottság megbízásából készült. |
Mézesmadzag
