1. Mi volt az első meghatározó olvasmányélménye?
Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi történetét nem tudtam megunni. Később Balassitól Pilinszkyig kötetolvasóvá váltam. Kortársak közül Borbély Szilárd versei és lírai prózája, a Nincstelenek, legutóbb pedig Kemény István Lovag Dulcineája hatott rám mélyen.
2. Mikor, minek a hatására kezdett el írni?
Tizenhárom évesen írtam első verseimet. A Fekete csönd valahogy így szólt: mikor a fekete csönd rám borul, a halál szagát érzem ilyenkor. Le sem tagadhatom az Ady-hatást. Másik versemből csak részletre emlékszem. Hiába lélegzik két tüdővel, elmúlni készül, aki él. Későn, kétezerben kezdtem publikálni a győri Műhelyben. Villányi László, akkori főszerkesztő biztatott, segített.
3. Meséljen az alkotói folyamatáról! Mikor tud a leghatékonyabban dolgozni, mire van szüksége az íráshoz?
Legszívesebben magamra zárnám a dolgozószoba ajtaját, az íráshoz csöndre, nyugalomra, elmélyülésre van szükségem. Hajnalban is születnek versek, amiket vagy le tudok később írni, vagy elfelejtődnek. Újabban a mobilom jegyzetébe is írok, mert mindig kéznél van, a jegyzetfüzetem általában nincs nálam akkor, amikor kellene. Prózáim lassan, nehezen születnek meg. Szeretek a laptopomba írni, mert könnyebb a javítás, és a kézírásom egyre csúnyább. Gyakran a természet, az erdő növényei, a fák, a kertünk, a Duna, a tenger egy-egy versgondolat elindítói.
4. Melyik könyvet ajánlaná, amelyet ön szerint mindenkinek el kellene olvasnia?
Élvezettel olvasok magyar írókat, közel áll hozzám gondolkodásuk, élményviláguk. Most Visky Andrástól ajánlanám a Kitelepítést, ha lehet még egyet, akkor Barnás Ferenctől a Most és halála óráján címűt.
5. Milyen tanácsot adna annak, aki írással szeretne foglalkozni?
Fontosnak tartom a kapcsolattartást az irodalmi folyóiratokkal, főszerkesztőkkel, szerkesztőkkel. Hasznos, ha pihentetünk egy-egy megszületett verset, prózát, majd újra elővesszük. Az érési idő után jobban meglátjuk esetleges hibáinkat. Ne próbáljunk aktuális divatirányzatokat követni, keressük meg saját kifejező eszközeinket, esztétikai kritériumainkat.
+1 Hogyan került a Napkút Kiadóhoz, és milyennek élte meg a kézirata szerkesztésének, könyvvé válásának folyamatát?
A Napkút kapcsolatban állt a győri könyvtárral, több győri írónak, költőnek jelent meg könyve a Napkútnál. Mészáros Urbán Szabó Gábortól A győri regény, a Műhely jelenlegi főszerkesztőjének, Takács Nándornak a Rádiócsendje, Sütő Csabának pedig több kötete is. A Napkút munkatársai mindig nagyon segítőkészek, legyen szó egy pályázat megírásának segítéséről, szerkesztésről, a borító tervezéséről. Számomra nagyon fontos ez a feszültségtől mentes, támogató légkör.
