Verrasztó Gábor: A „félig bevert szeg”

50 éves a Körszálló

Buda úri közönsége hamar megkedvelte a húszas évek végén nyílt Florida kioszkot. Az Olasz fasorról felfelé kapaszkodó elegáns épületet talán Abbáziából „importálták” a parkba, ahol a „művelt közönség” még a Trombitás úton közlekedő kocsisok „nem éppen finom modorát” is élvezhette uzsonnakávéja mellé. A háború azonban gondoskodott róla, hogy az idill ne tartson sokáig, a bombázások után a mulatónak csupán az alapja maradt meg, a hatalmas, elhagyott telket pedig birtokba vette a burjánzó növényzet, egy mutogatós ember és a futball-labdát kergető pasaréti fiúk. De a grund sem maradhatott örökké, ott, ahol a hely „egyaránt mondható a budai dombok végének a városban, vagy a város végének a dombok lábánál”, magasháznak kellett épülnie, hogy a szocialista ipar és a szocialista ember diadalát hirdesse. Mert a hatvanas években az építőipar elég felkészült volt (?), hogy „megengedhesse magának” a csúszózsaluzásos toronyházat, a „presztízs pedig megkívánta azt”. Szrogh György saját megfogalmazása szerint egy 64 méter magas felkiáltójelet tervezett a bérházak és a villanegyed közé, melyet munkatársai „félig bevert szeg”-nek csúfoltak. A megszenvedett kivitelezéssel 1967 szilveszter estéjén átadott Körszállóban a menüsor 22 forintba került, a lift pedig öt forintért repítette fel utasait a tetőteraszra. A szakmával ellentétben a tájba és az emberek tudatába lassan belesimult épületet egyaránt szerették a pincérek, a vendégek, az öngyilkosok, és még egy sertéskombinát konstruktőrének is ihletet adott…